Naponta átlagban négy baleset történik

– Megdöbbentő az augusztusi baleseti statisztika: csak a Nyíregyházi Rendőrkapitányság illetékességi területén 33 személyi sérüléses és 37 anyagi káros baleset történt, ami azt jelenti, naponta több mint négy közlekedési balesethez hívják a rendőröket, és sajnos az év 33. hete sem javítja majd a statisztikát – mondta Morvai Szabolcs alezredes. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetőjével annak apropóján beszélgettünk, hogy a laikusok is elképednek, amikor hallják és látják a baleseti híreket. 

– Úgy tűnik, ez sem elég ahhoz, hogy a közlekedés minden szereplője megfontolt, körültekintő és főként szabálykövető legyen az utakon – fogalmazott az alezredes, noha az év első hét havi statisztikája bizakodásra adott okot: az egy évvel korábbi adatokhoz képest több mint 10 százalékos csökkenést tapasztaltak. 

– Mi is keressük az okokat, és azt látjuk, a legfőbb baleseti tényező a figyelmetlenség. Nem figyelnek sem magukra, sem másokra, és ez igaz az autósokra, a kerékpárral vagy e-rollerrel közlekedőkre és a gyalogosokra is, így történhet meg, hogy két biciklis vagy kerékpáros rolleressel ütközik, és általában ezek sérüléssel is járnak – magyarázta a szakember, hiszen a kétkerekűeken nincs biztonsági, védelmi eszköz.

Túl nagy ára van a figyelmetlenségnek

– Az Újfehértónál péntek este történt halálos baleset körülményeinek vizsgálata még tart, azonban az már biztos, hogy az elhunyt, hátsó ülésen ülő személy nem volt bekötve. A biztonsági öv használatával kevésbé súlyos sérülésekkel túlélhette volna a karambolt – hozott példát a passzív biztonsági eszközök fontosságára Morvai Szabolcs, és megtudtuk azt is, sajnos a kórházban az autó másik utasa is elhunyt. – Így van 1 halálos (2 áldozattal), 6 súlyos és 26 könnyű sérüléses balesetünk, amelyek szinte mind elkerülhetőek lettek volna – tette hozzá. Visszautalva az újfehértói balesetre az alezredes kiemelte, a KRESZ egyértelműen fogalmaz, ha beülünk a gépjárműbe, és abban van biztonsági öv, azt kötelező használni, a hátsó ülésen is.

Figyeljenek egymásra, az útra 

– Ezért mindenki önállóan felel, azaz egy ellenőrzéskor az utasnak kell kifizetnie a közigazgatási bírságot a mulasztásért. Ha a gépkocsi vezetője nem köti be az övet, a bírságon túl büntetőpontot is kap – magyarázta a közlekedésrendészeti osztály vezetője, aki megemlítette, hogy a kisebb koccanások főként a tolatásos, parkolóból ki- vagy beálló autókkal történnek. Ha a rendőr állapítja meg a felelősséget, akkor szankcionálni kell. A jogszabály ebben is pontosan fogalmaz, ha a kiállás, tolatás nehézségekbe ütközik, akkor kell egy személy, aki ebben a vezetőt – irányítással – segíti. Szintén gyakori ok a követési távolság be nem tartása és a nem megfelelő sebesség. 

– Nem az abszolút, hanem a relatív gyorshajtásról beszélünk, amikor valaki nem az útviszonyoknak megfelelően választ sebességet, és behajt úgy egy kanyarba 40-nel, ami csak 30-cal lenne biztonságos – említette Morvai Szabolcs, a következmény pedig, hogy a jármű megcsúszik és bekövetkezik az ütközés vagy a lesodródás. – Folyamatosan ellenőrzéssel, akciókkal szűrjük ki a gyorshajtókat, van VÉDA-kapu, működnek a traffiboxok, de úgy tűnik, ezek sem bírnak elég visszatartó erővel, ahogy az ittas járművezetők sem „ijednek meg attól”, hogy bárhol, bármikor ellenőrizhetik őket. Hangsúlyozom: hazánkban zéró tolerancia van, egy ­korty alkohol fogyasztása sem engedélyezett vezetés előtt. Az pedig senkit nem mentesít a felelősség alól, hogy előző nap ivott. Csak akkor ülhet a volán mögé, ha teljesen kiürült a szervezetéből az ital.

A biztonságunk érdekében 

A sietség, a kapkodás megfigyelhető a motorosok és kerékpárosok körében is, ahogy az e-rolleresek is feszegetik a határokat, nem véletlen, hogy ezzel kapcsolatban nagyon várják az egyértelmű jogi szabályozást. – Jelenleg a teljesítmény alapján 300 watt felett segédmotor-kerékpárnak minősülhet a jármű, és ezek a szabályok érvényesek rá és a vezetőre is. Ezeket is vizsgáljuk egy-egy baleset során – mondta az alezredes, a gyalogosoknak pedig arra hívta fel a figyelmét, mindig figyeljenek arra, hogy biztonságosan átkelhetnek-e az úttesten, valóban megkapják-e az elsőbbséget. Ez vonatkozik a kerékpárosokra is, akik hajlamosak arra, hogy a fülhallgató „takarásában”, az ordító zene zajában sem az útra, sem a közlekedőkre nem figyelnek. – Aki úgy érzi, nincs olyan fizikai és mentális állapotban, hogy biztonságosan közlekedjen, rosszul érzi magát, ne vezessen, mert ezzel önmagát és másokat is veszélyeztet – jegyezte meg az alezredes, mert látják, több esetben rosszullét vezet a balesethez. Sajnos vannak olyan hirtelen állapotromlások, amelyek kikerülhetetlenek. A nyári kánikula egyébként is kedvezőtlenül hat az ember szervezetére, csökken a reakcióidő, romlanak a reflexek, és az ingerlékenység is gyakoribb. Figyeljünk egymásra, bárki lehet baleset okozója és áldozata is – mondta a közlekedésrendészeti osztály vezetője.

Sokkal több a kerékpáros 

A kerékpárosok is rengeteg balesetben érintettek, csak az elmúlt néhány napban több ilyenről számoltunk be. Kazai Bélát, a Zöld Kerék Alapítvány elnökét kérdeztük, kerékpárosszemmel mi állhat ennek hátterében. Mint mondta, a kánikula is közrejátszik abban, hogy az emberek figyelmetlenebbek, ráadásul akik érzékenyebbek a hőségre, indulatosabbak is lehetnek, és mindez fokozza a balesetveszélyt. A kerékpárosok száma is megnőtt az elmúlt időszakban. Rengeteget fejlődött az infrastruktúra a megépült kerékpárutakkal és -sávokkal. Az elektromos rollerek ebbe robbantak be, és a közlekedők – beleértve a bicikliseket – nem mindig tudnak ezzel mit kezdeni. A hangtalan, nagy sebességű járművek váratlanul érhetik a közlekedőket, különösen akkor, ha a modern eszközöket felelőtlenül használják. Persze, ők nem csak okozói, elszenvedői is a baleseteknek, úgy, mint a kerékpárosok, nem érdemes pálcát törni egyik tábor felett sem, a közlekedési kultúrának még mindig nagyot kellene fejlődnie – hangsúlyozta az elnök. Kazai Béla hozzátette: több problémás csomópont is van a városban, ahol nem mindig kapják meg a biciklisek az elsőbbséget, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a kerekezők sem mindig körültekintőek. 

– A kerékpárutakon rengeteg KRESZ-táblát helyeztek ki, ám sok biciklisnek nincs jogosítványa, így nem mindenki ismeri ezeket. Erre jelenthetnek megoldást az olyan kezdeményezések, mint a Bringasuli, melynek keretében iskolákba látogatva ismertetjük meg a gyerekekkel a legfontosabb szabályokat. Nekünk és a rendőrségnek is van KRESZ-pályája, ahol lehet a különféle forgalmi szituációkat gyakorolni, és egy kis összefogással még többet tehetnénk azért, hogy a megfelelő ismeretek elsajátításával még biztonságosabb legyen a közlekedés – hívta fel a figyelmet Kazai Béla, aki arra is rávilágított, hogy bár a vármegyeszékhely országosan is előkelő helyet foglal el a kerékpárút-hálózatban, még mindig vannak olyan szakaszok, amiket meg kellene építeni a biztonság érdekében. – Óriási szükség lenne egy Nyíregyháza–Nagykálló kerékpárútra, hiszen a környék települései egyre népszerűbbek a bringások körében, de jelenleg csak komoly kerülővel juthatnak el biztonságosan Nagykállóba, esetleg Nyírbátorba.