A mese hatalma

Nálatok nőnek e még égig

érő paszulyok? - Egy új

meseíró

pályázatról -

Világunkból nem halhat ki a

mese. A gyerekkorban hallott

meséknek jellemformáló

szerepük van, a valóban fontos

életcélok

megtalálásához is elvezetnek.

Gondoljuk el: lelkesít, hogy küzdjünk

a jóért, hitet ad, hogy a gonosz

legyőzhető; a legkisebből lesz a

legnagyobb gonosz legyőzője;

legelveszettebből a legnagyobb hős; a

púpos sovány gebéből a

gondolatnál is gyorsabban repülő

táltos...

A gyerekek világa még olyan

boldogítóan gazdag és

színes, soha nincsenek egyedül, amíg

a mesék világa

körülveszi őket. Nem szabad korán

meggyőzni a gyermeket arról, hogy

nincsenek csodák, hisz csoda a

bennük rejlő képzelet és a

jóra vágyó erő. De jó

is lenne visszakapni a gyermekkori bizalmat,

hitet, boldogságot!

Nem csupán a történet izgalma

köti le a gyereket, ha a nagymama, vagy

nagyapa mesél. A mi napunk is

gyönyörűen zárul, ha

mesénk nyomán kitárul az unoka

lelkében a színes világ, a

sokszínűség. Ha egy emberben

visszatérő emlék marad a

gyermekkorban esténként a

szeretett személytől hallgatott mese; a

földi élet

szépségének,

tarkaságának sokfélesége,

az életet is mesésen tudja élni.

Hisz a mesében az egész

világ benne van; mi a helyünk a

világban? A magyar nép

népmese kincse pedig a mitikus,

közös múltunkban van. Talán

még nem késő feléleszteni a

hagyományokat, s tovább adni. Ne a

celebek világa jelentse már a

kiskorúaknak a jövőt a rémes

rajzos mesék világa a szörnyekkel

és agresszivitással, az

öléssel, a horror világa már

a mesekincsek helyén!

A mese a világ erkölcsi

megújulását segíti, s

reményünk és jövőnk a

gyerekeink kezében van:

igazságosan és méltányosan

hasznosítani földünk kincseit,

gondozni, s ápolni, hogy teremjen, mindenkinek

megadni azt, ami őt megilleti.

Ezek a gondolatok vezettek bennünket

férjemmel, mint nagyszülőket, amikor

beneveztünk a meseíró

pályázatra a biológiai

sokféleség napjára. Most

vettük át az

összeállított

meséskönyvet a mai nap

üzenetével 2009. május 23-án,

ez volt a díj a Környezetvédelmi

és Vízügyi Minisztérium

jutalma, és az a csodálatos

rendezvény Rodics Katalin

ötletével  és Navratil

Andrea szervezésével és

köszöntésével a

Biológiai Sokféleség

Világnapon a Szentendrei Skanzen hatalmas

területén.

– Több mint ezer mese

érkezett, amelyekből a megjelenő

két kötet a legjobb 163

mesét tartalmazza. Sokan

megköszönték nekünk azt, hogy

hetekre elfelejtkeztek a tv-ről, ültek otthon

békében, és írták

közösen a mesét,

nagymamák meséltek és az

unokák készítették a

rajzokat hozzá. Tanárok,

óvónők írtak, rajzoltak

együtt a gyerekekkel, barátok

küldték be fantáziájuk

közös termékét.

Írások határainkon

túlról,

Szlovákiából,

Erdélyből, a Vajdaságból,

Kárpátaljáról, és a

mesék boldogságot hoztak mindannyiunknak.

Pontosan úgy, mint a valódi

életben, amit szintén lehet

mesésen élni" - idézem a

főszervezőt.

Kérem, ha bárki ajándékot

akar venni, jutalom- könyvet az

iskolákban, óvodásnak,

ösztönözni fogja

meseírásra a gyerekeket.

Láttunk gyerekcsapatot, 12 éveseket

tanárnőjükkel, aki a

békáról íratott az

osztállyal, s mindenki hozzátett egy

sort, és kikerekedett belőle egy

gyönyörű verses mese.

Hagyományt teremtettek a

nyárlőrinci skolában

Ha minden iskolában lenne egy ilyen

tanárnő - és biztosan van -

megmenthetnénk a mesét a

jövőnek! Láttunk

óvodáscsoportot az

óvónénivel:

óvónéni írta a

mesét, a gyerekek illusztrálták.

Amivel itt találkozhattunk, a felnövő

nemzedékbe vetett hit, a legszebb

hagyomány megőrzése a

jövőnek.

Ezt a két kötetet veheti kezébe, aki

az ünnepi  könyvhéten

meséskönyvet keres: Nálatok

nőnek-e még

égígérő paszulyok? -

címmel - az első kötet kisebbeknek,

másodok kötet a nagyobbaknak. Nagyon

szép kiadás, gazdag gyermeki

képzelettel illusztrálva.

Ösztönzés az írásra, a

rajzolásra, a gyermeki  színes

világ gazdagítására, a

természeti kincsek

megóvására. Szebb

ajándékot gyermeknapra elképzelni

sem tudunk.

- Proksa Jánosné -