Helyi közélet

2015.05.26. 17:13

Agrárstratéga volt, gacsályi tarisznyával

Gacsály - Május 18-án elhunyt dr. Nagy Bálint, nyugalmazott egyetemi tanár, megyénk szülötte.

Gacsály - Május 18-án elhunyt dr. Nagy Bálint, nyugalmazott egyetemi tanár, megyénk szülötte.

Dr. Nagy Bálint 1930. április 4-én született zsellércsaládban, Gacsályban. Iskoláit szülőfalujában, majd az Eszterházy Kertészeti Középiskolában, később a harkovi Dokucsájev Mezőgazdasági Egyetem Növényvédelmi Fakultásán végezte. 1959-től a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának igazgatója. Később az FM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály vezetője 25 éven át. A világon elsőként betiltotta hazánkban az erősen mérgező és az emberre, környezetére különösen veszélyes DDT hatóanyagú rovarölőszerek használatát.

Nevéhez fűződik a megyei növényvédelmi állomási hálózat, párhuzamosan az üzemi szakember hálózat kiépítése, azaz egy országos, korszerű - mérőhálózattal, talaj-, és növényvizsgáló laboratóriumokkal fölszerelt - növényvédelmi szervezet kialakítása is.

Nagy Bálint felismerte, hogy ha a növényvédelemmel párhuzamosan biztosítjuk a termőtalaj megfelelő tápanyagellátását, sokkal hatásosabban befolyásolható a növénytermelés jövedelmezősége.

A nevéhez fűződik annak bizonyítása is, hogy a termésátlag növekszik ugyan a ráfordítással, de mozgása nem a bevitt hatóanyagot, vagy a mért tápanyagmérleget követi, hanem a csapadék viszonyokat.

Felhívta a szakma figyelmét, hogy növényi tápanyagfelvétel korántsem olyan mechanikus folyamat, ahogy a mai agrokémia felrajzolja. Hangsúlyozta, hogy a jelen fosszilis energiák uralta talajerőgazdálkodásban is az alap a talaj, mint hidro-geo-biológiai egység. A talajnak juttatott, koncentrált műtrágyával viszont pusztítást végezhetünk ebben a rendszerben, mert a talajélet egésze megváltozik. A talaj termékenységének növelése érdekében ezért állt ki a baktériumtrágyázás mellett.

A beretva eszű gacsályi ifjúból magyar agrárstratégává nemesült Nagy Bálint személyes sorsának alakulásáról, főként tudományos munkásságáról, -meggyőződéséről írásaiban így vall:

„Egy ilyen kis tanyasi, illetve »újsori« házban éltem le az első 16 évemet. Ez alatt mindent megtanultam, amit egy 7 holdas zsellér gyereknek, a háború alatt az anyával, két testvérrel egyedül maradva, a 70 éves, valóban »paraszti őstudást« hordozó nagyapa terelgetése és tanácsai mellett a család életben tartásához tudni kell. Nem volt az életemben ember, aki alapgondolkodásomra olyan nagy hatással lett volna, mint Ő. Mindent tudtam tehát, ami a parasztmúltamhoz, de szinte semmit, ami az értelmiségi jövőmhöz, mai múltamként megítélve, nélkülözhetetlen volt...

"...Most az emberi gondolkodás elitje fordult hirtelen, a jövő felé. Ez azt jelenti, hogy az ezredfordulói pszichózison túl, a világon van valami, amitől a társadalom nyugtalan. Sejti, vagy tudja, hogy ez az ezredforduló olyan – az egész földi világ egészére ható – irdatlan, szinte felmérhetetlen erők ütközésének ideje, amelynek következményei (éppen az ember mint olyan tulajdonságai miatt) nehezen beláthatóak. Egyre többször ötlik emlékezetembe szegény nagyapámnak egy sokszor elmondott intelme: »Fiam, soha ne beszélj a holnapról addig, amíg nem tudod pontosan, hogy ma mi történt!«”

Az emberiség, kiváltképp az elegendő és egészséges táplálék előállítás nagy kérdéseire válaszokat kereső, szülőföldjét szenvedélyesen szerető embert gyászoljuk most mi, földijei is. Nagy Bálint 85 éves volt.KM

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában