Élményszerűvé varázsolta az előadásokat

Kaba, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza - Helytörténeti tanulmányai is figyelmet érdemelnek. A Kelet arcképcsarnokában ezúttal Reszler Gábor történész-muzeuológust mutatjuk be.

Szülőhelyén, Kabán, majd a hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnáziumban is kitűnő tanítók, tanárok igyekeztek megszerettetni vele a történelmet; Reszler Gábor a 11 hónapos katonaság után ezért is lett a nyíregyházi tanárképző főiskola történelem–orosz szakos hallgatója 1972-ben.

– Bár szakmai érdeklődésem már akkor a legújabb kori egyetemes történelem felé vonzott, első munkahelyem mégsem a katedra volt. Friss diplomásként 1976-tól a nyíregyházi Jósa András Múzeumba kerültem, ahol új- és legújabb kori történész-muzeológusként dolgoztam négy éven át. Eközben levelező hallgatóként a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen mélyítettem ismereteimet kedvenc korszakomról, és szereztem középiskolai tanári diplomát.

Történelem testközelből

Ám még ezután sem az oktatást választotta: több éven át a megye napilapjánál, a Kelet-Magyarország kulturális rovatánál újságíróskodott, igyekezett testközelből is minél jobban megismerni korunk történelmét, az események társadalmi összefüggéseit.

– Egy sikeres pályázat után lettem tanársegéd a Nyíregyházi Főiskola történettudományi tanszékén, ennek jövőre lesz harminc éve. A mai napig változatlanul az egyetemes, illetve a magyar történelem, azon belül is a társadalomtörténet foglalkoztat.

Arról is beszélgettünk az egykori kollégával, hogy a történelem megértéséhez olyan kérdésekre is választ kell találni, mint az újságírásban: hol, mikor, kivel, mi és miért történt, történhetett meg.

Különösen áll ez a legújabb korra, hiszen a főiskola hallgatóinak jó része a rendszerváltáskor még nem is élt, nekik szinte élményszerűvé kell tenni az előadásokat. Az idén például az első világháború századik évfordulója alkalmából illett részletesebb képet adni a történések okairól, a veszteségről, az ország későbbi helyzetéről. Átélhetően kell bemutatni az eseményeket, ami nem egyszerű, hiszen magyar nyelven kevés dokumentum használható fel.

A főiskolán is fokról fokra lépett előre: 1991-ben summa cum laude védte meg egyetemi doktori disszertációját, melynek témája Szabolcs vármegye mezőgazdaságának tőkés átalakulása és a munkaerőviszonyok változása volt, e témakörből is több publikációja látott napvilágot.

Helytörténeti tanulmány

Ugyancsak a Debreceni Egyetem találta méltónak 1997-ben a PhD tudományos fokozat elnyerésére. Helytörténeti tanulmányai is figyelmet érdemelnek, melyek az életmód változásaival, az életminőség alakulásával, a közgondolkodás és a társadalmi mentalitás formálódásával kapcsolatos kérdéseket járnak körbe Észak-Kelet-Magyarországon, a Rétköztől a Borsod megyei településekig.

Egy kutatócsoport tagjaként a két megye nemzetközi vándorlásban játszott szerepét is tanulmányozta. Gábor – elődje, dr. Czövek István nyugdíjazása után – 2011 óta tanszékvezető főiskolai tanárként irányítja a Történettudományi Intézet Tanszékének munkáját, vállal szerepet a tanárképzés szervezeti megújításában.

Nős, feleségét, Nagy Enikőt a főiskolán ismerte meg, két gyermekük és öt unokájuk teszi még teljesebbé tartalmas életüket.

- Angyal Sándor -