Életre kelt az Aranyszablya

Geszteréd - A máig páratlan honfoglalás kori lelet történelmi üzenetét értették meg a geszterédiek.

Egy történelmi emlékhely felépítése is szerepel azon a hosszú listán, amely a szombat este megalakított Geszterédi Aranyszablya Társaság céljait, feladatait sorolja fel.

- Meg kell ismertetnünk országgal, s világgal az 1927-ben itt megtalált honfoglalás kori leletek jelentőségét, benne az aranyszerelékes szablya történetét, ám a történelmi ismereteket a jelen és a jövő építésében kell kamatoztatnunk – fogalmazott a társasági alapítvány kuratóriumának elnöke, Rácz János.

A további régészeti feltárások ösztönzése mellett a társaság támogatni szeretné az önkormányzati döntések előkészítését és végrehajtását, a civil szervezetek munkáját, az ifjúsági, környezetvédelmi és szociális feladatok ellátását. Minden olyan kezdeményezést, amely az itt élők helyzetét jobbíthatja.

A település díszpolgári címét és vele az aranyszablya másolatát 2006-ban elnyerő Rácz János feleségével közösen határozta el az alapítvány létrehozását, de rengetegen csatlakoztak az első hívó szóra. A kuratórium tagja Szabó József polgármester és Kemény Józsefné mellett itt élők és innen elszármazottak álltak a szablya illetve a nemes ügy mellé.

Az ünnepi alakuló közgyűlés rangját nagyszerű előadások emelték. Dr. Németh Péter, a Jósa András Múzeum (JAM) nyugalmazott igazgatója a geszterédi régészeti ásatásokról szolgált lebilincselő történelmi érdekességekkel, dr. Kálmán Ernő, Ybl-díjas az emlékhely kialakításához nyújtott támpontokat és már kész látványtervet. Dr. Bene János , a JAM igazgatója a leleteket, benne az aranyszablyát és szerelékeit bemutató tablót ajánlotta a hallgatóság figyelmébe. A művelődési házat megtöltő alapító tagok és érdeklődők között ott volt az első kincseket 1927. május 4-én megtaláló 17 éves kondáslegény, Balázs János unokája, Anna néni is.

KM-NyZs.