Ingázunk, főleg Nyíregyházára

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Hazánkban több mint egymillióan ingáznak munkahelyükre.

A 2011-es évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon minden harmadik foglalkoztatott (több mint 1,3 millióan) a lakóhelyétől eltérő településen dolgozott. Az ingázás okai összetettek. Vannak, akik a lakóhelyükön elérhető megfelelő munkalehetőség hiánya miatt dolgoznak más településen, de ingázóvá válnak azok a – rendszerint stabil anyagi háttérrel rendelkező – foglalkoztatottak is, akik kiköltöznek a nagyvárosokat övező agglomerációs övezetekbe, és onnan járnak be munkahelyükre – tájékoztatta lapunkat a Központi Statisztikai Hivatal debreceni főosztályának elemző közgazdásza, Varsányi Tamás. Az adatok szerint az ingázással járó terheket a férfiak és a fiatalabb korosztály az átlagosnál nagyobb arányban vállalja.

A kényelmes „mamahotel”

2011-ben a foglalkoztatott férfiak 39, a foglalkoztatott nők 29 százaléka ingázott. Az önálló életkezdés előtt állók egyik jellemző magatartása a felnőtt, már dolgozó gyermek együttélése a szülőkkel, és ezzel – sok esetben – a szülői ház és a munkahely települése közti ingázás vállalása.

Ennek, a köznyelvben „mamahotelezés”-ként ismert jelenségnek a legfőbb motivációja az, hogy a szülőktől elköltözéskor felmerülő – elsősorban lakásfenntartási – költségek sokszor jóval magasabbak, mint az ingázással járó anyagi terhek. Így az ingázók 21 százaléka szüleivel élő gyermek, és ez jóval magasabb arány, mint a lakóhelyükkel azonos településen dolgozók esetén (12 százalék).

Ezzel szemben a gyermeküket, gyermekeiket egyedül nevelő szülők, valamint az egyedülállók az átlagosnál ritkábban ingáznak. Az előbbieknél a családi körülmények csökkentik annak a lehetőségét, hogy más településen vállaljanak munkát, az egyedülállók jelentős része pedig a munkába állást követően választ lakóhelyet, általában a munkahelyével azonos településen.

A célkeresztben Nyíregyháza

Szabolcs megyében az országos átlaghoz közeli az ingázás gyakorisága: a foglalkoztatottak 34 százaléka dolgozott 2011-ben a lakóhelyétől eltérő településen.

A megyében az ingázás legfontosabb célpontja Nyíregyháza. A megyeszékhelyre naponta közel 18 ezren jártak be dolgozni a legutóbbi népszámlálás idején. Nyíregyháza vonzó hatása elsősorban a megyén belül jelentős, a bejárók 92 százaléka szabolcs-szatmár-beregi lakos, és többségük a nyíregyházi, illetve a kemecsei, ibrányi és nagykállói járásból ingázott.

Iskolai végzettség

Az eljárók és a helyben foglalkoztatottak közötti különbségek az iskolai végzettség tekintetében is számottevőek. 2011-ben az érettségi nélkül, középfokú szakmai oklevéllel rendelkező foglalkoztatottak körében volt a legmagasabb (40 százalék) az ingázók részaránya. A legfeljebb alapfokú végzettségűek és az érettségizettek 35, illetve 34, a diplomásoknak pedig 29 százaléka ingázott naponta lakó- és munkahelye között.

Célpont a megyeszékhely

A megyében az országos átlaghoz közeli az ingázás gyakorisága: a foglalkoztatottak 34 százaléka dolgozott 2011-ben a lakóhelyétől eltérő településen. A megyében az ingázás legfontosabb célpontja Nyíregyháza. A megyeszékhelyre naponta közel 18 ezren jártak be munkavégzés céljából a legutóbbi népszámlálás idején. Nyíregyháza vonzó hatása elsősorban a megyén belül jelentős, a bejárók 92 százaléka szabolcs-szatmár-beregi lakos, és többségük a nyíregyházi, illetve a kemecsei, ibrányi és nagykállói járásból ingázott.

KM