„Öt éven át Váci Mihályéknál nevelkedtem”

Nyíregyháza - Előbb a nagy költőre, majd a nagy szerelemre talált rá Stick Gyula a Bartók Béla utcán.

Stick Gyula a háború vége felé, 1944. február közepén Hudák Gyulaként látta meg a napvilágot Nyíregyházán, ahonnan apját elvitték a háborúba, majd négy év múlva holttá nyilvánították. Meggyászolták a családfőt, majd anyja férjhez ment Stick Gyulához, ő lett a kis Gyula nevelőapja.

– 1952-ben hazajött a holttá nyilvánított igazi apám, de a mama már nem borította fel a családot, hiszen négy féltestvérem született, akik közül három ma is él – meséli. Mint mondja, az édesanyja a fermentálóban dolgozott filléres bérért, a népes család eltartása szinte lehetetlen volt. Gyula a 2-es iskolába járt. Nem titkolja: vásott, fegyelmezetlen gyerek volt, ezért gyermekotthonba adták. Először Berkeszre, ahonnan többször is megszökött, aztán nevelőmunkán volt Nagyhalász-Homoktanyán, ahonnan végül Tiszadobra irányították. Itt megemberelte magát, és jelesre vizsgázott nyolcadikban.

Élményteli évek Misuval

– Autószerelő szerettem volna lenni, fel is vettek a szegedi technikumba, aztán kiderült, hogy nincs kollégiumuk, az albérlet meg a magamfajtának megfizethetetlen volt. Pesten felvettek kereskedelmi tanulónak, a csemegeosztályon gyakoroltam a szakmát, később az Ódry Színpad büféjét vezettem.

Amikor hazatért Nyíregyházára, a keresztanyjáéknál lakott a Bartók Béla utcán. Ez a ház éppen szemben volt a Váci család lakásával. – Amikor Váci bácsi a betegsége miatt jobboldalt lebénult, engem, a kamaszfiút megkértek, hogy költözzek át hozzájuk, és legyek a segítségükre. 1961-től öt évig, a házasságkötésemig nevelkedtem náluk – mondja Gyula, majd hozzáteszi: ez a fél évtized volt a neves költő legdinamikusabb és legaktívabb időszaka. Ekkor lett országgyűlési képviselő, rangos szakmai kitüntetéseket és Kossuth-díjat kapott. Így hozta össze a sors Váci Mihály költővel, akit otthon csak Misunak hívtak.

– Sok ismert ember nyitotta ránk az ajtót a Bartók Béla utca 32. alatt. A 30-as számú házban a szép Várnagy Anna lakott, akit eljegyeztem, majd feleségül vettem. Ma is együtt élünk.

Emléke őrizetlen nyáj…

Amikor a Váci Mihály Társaságra terelem a szót, melynek Stick Gyula az alapító elnöke, azt mondja: Vácit a termékeny évek, s főleg a halála után hosszú időn át elfelejtették, agyonhallgatták, és ma is méltatlanul háttérbe taszítják, pedig hosszú éveken át az ő műveit szavalták az ünnepségeken.

– Amikor a nyugdíjazásom felé közeledtem, én kezdeményeztem a társaság létrehozását. Életben tartani a „szőke város” szülöttének munkásságát: ez a fő célunk, ezért is jelentettük meg a megyei jogú város, Nyíregyháza támogatásával az „Emléke őrizetlen nyáj…” című válogatást a költő hagyatékából, születésnapjának 90. évfordulója tiszteletére.

Ahogy Toldi Éva írta Váciról: „A születése is bibliai volt, 1924 karácsonyán látta meg a napvilágot… E dátum későbbi verseiben, egész élete során vissza-visszaköszön, amikor küldetésének indítóokát magyarázza.”

- Angyal Sándor -