Nem lehet megtiltani a boncolást

Nyíregyháza - A hozzátartozó írásban kérheti a kórbonctani vizsgálat mellőzését.

„Az egyik este édesapám nagyon rosszul lett, hívtam a mentőt és az ügyeletet. A mentősök mindent megtettek, hogy stabilizálják az állapotát, és minél előbb be tudják szállítani a kórházba. Szeretném köszönetemet kifejezni Gönczi Gyula mentőápolónak, Tóth Szabolcs gépkocsivezetőnek és Imre Szabolcs mentőtisztnek, akik végig emberségesen és szakértelemmel végezték munkájukat.

Éjjel fél 2-kor jöttem el a kórházból, és nem gondoltam, hogy utoljára simogathatom meg édesapám fejét, puszilhatom meg, és akkor foghatom utoljára a kezét.”

Azt mondták: kötelező

„Reggel felhívott egy doktornő, részvétet nyilvánított, és elmondta, édesapám az éjjel meghalt. Hihetetlen volt! Nem úgy hagytam ott, hogy meg fog halni, hiszen megbeszéltük, reggel megyek, és ha jobban van, hazahozom.

Kértük, hogy ne boncolják fel az édesapámat, de azt a választ kaptuk: miután két órán belül hunyt el, kötelező. Mielőtt felravatalozták, akkor láttam, hogy a 84 éves édesapámból 50 évest csináltak. Felboncolták és összefércelték a fejét fehér cérnával. Sok emberrel beszéltem azóta, és elmondták, hogy ők is szembesültek ezzel. Tudom, futószalagon folyik a boncolás, ott egy ember csak egy darab hús, de másnak a hozzátartozója, akit szeretett” – osztotta meg lapunkkal egy fekete betűs nap szomorú tapasztalatait gávavencsellői olvasónk.

A levelet – melyből most csak egy részt idéztünk – továbbítottuk a Jósa András Oktatókórházba, ahonnan az alábbi választ kaptuk.

A végső orvosi vizsgálat

„Az elhunyt kórelőzményében belgyógyászati megbetegedés miatti kivizsgálás nem szerepelt. Aktuális rosszulléte szívbetegségnek volt tulajdonítható, melynek hátterében heveny szívizomelhalás lehetősége merült fel.”

– Mivel a rendelkezésre álló rövid idő alatt ezt megnyugtatóan igazolni nem lehetett, a kezelőorvos a kórboncolás elvégzését kérte. Az esetet a patológus szakorvos sem tartotta tisztázottnak, ezért kórboncolást végzett, melyhez a koponya vizsgálata is hozzátartozik – említette a vizsgálat részleteiről dr. Francz Mónika orvosigazgató. – Ilyen esetekben a kórboncolás elvégzése azért fontos, mert a halottvizsgálati bizonyítvány kitöltéséhez szükséges haláloki információkhoz csak így juthatunk hozzá. A kórboncolás a végső orvosi vizsgálatnak tekintendő, mely megfelelően szabályozott technikával, az elhunyt személyiségi jogait maximálisan figyelembe véve történik, és amely az utolsó információszerzési lehetőség a később felmerülő kérdések tisztázásához.

Törvény szabályozza

– A hozzátartozó a kórboncolást nem tilthatja meg, erről a kórházunk által rendszeresített kórbonctani adatlapon tájékoztatjuk – fogalmazott dr. Francz Mónika. – Itt írásban kezdeményezheti a kórboncolás elvégzésének mellőzését – ami az esetek nagy részében meg is történik –, ha annak törvényi feltételei adottak. A mellőzéshez a kezelőorvos, a patológus szakorvos és a család egységes véleménye szükséges, miszerint az eset tisztázott, a kórboncolástól további érdemi információt egyik fél sem vár. Ha a véleményalkotók bármelyike a kórboncolás elvégzése mellett dönt, azt kötelező elvégezni.

– A hozzátartozót a keze­lőorvos vagy a patológiai osztály szakembere tájékoztatja a kórboncolás elvégzésének szükségességéről. Ha a hozzátartozó a halálesetet követően nem a patológiai osztályt, hanem közvetlenül a temetkezési vállalkozót keresi meg, a kórboncolás elvégzésének szükségességéről a temetkezési vállalkozón keresztül értesítjük.

– A holttestet a kórboncolás után minden esetben a kegyeleti szempontoknak megfelelően, temetésre felkészített állapotban adjuk ki a temetkezési vállalkozóknak. A kórboncolás része a koponya vizsgálata is, és ez az a terület, ahol a legnagyobb igyekezett ellenére sem lehet a beavatkozás nyomait teljes mértékben eltüntetni. A Pathológiai Osztályon különös gondot fordítunk arra, hogy a holttest átadása a családnak a kegyeleti szempontoknak megfelelően történjen – nyomatékosított az orvos­igazgató.

KM-BM

Mikor kötelező és mikor nem?

A kórbonctani vizsgálat elvégzése kötelező:

Az elhunyt személyt – függetlenül attól, hogy fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy azon kívül hunyt el – kórbonctani vizsgálat alá kell vonni, ha

a) a halál oka klinikai vizsgálatokkal nem volt megállapítható,

b) halva születés, vagy az élet első hetében történt haláleset történt,

c) az elhunytból szervátültetés céljából szervet távolítottak el vagy életében szervet kapott,

d) az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja merült föl, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben,

e) az elhunyt szervezetébe újra felhasználható, nagy értékű műszert vagy eszközt ültettek be (pl. szívritmus-szabályozó készülék) és a műszer vagy eszköz jellege az elhunyt kórbonctani vizsgálatát kívánja meg,

f) az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van,

g) az elhunytat hamvasztani kívánják,

h) a beteg törvényes képviselője, hozzátartozója ezt kéri.

A kórbonctani vizsgálat mellőzhető:

Az elhunyt személy kórbonctani vizsgálatától el lehet tekinteni az alábbi feltételek együttes fennállása esetén.

a) a halál természetes eredetű (nem bűncselekmény, öngyilkosság, baleset, mérgezés okozta),

b) a halál oka egyértelműen megállapítható,

c) a kórbonctani vizsgálattól további lényeges megállapítás nem várható,

d) fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt esetén a kezelőorvos és a patológus szakorvos, fekvőbeteg-gyógyintézeten kívül elhunyt esetén a kezelőorvos a kórbonctani vizsgálatot nem tartja szükségesnek.

Természetes okú és egyértelműen tisztázott haláleset esetén, ha az elhunyt még életében, vagy hozzátartozója a halált követően írásban kérte a kórbonctani vizsgálat mellőzését, a kórboncolás elvégzésétől akkor is el lehet tekinteni, ha annak célja tudományos vagy oktatási jellegű lenne, vagy ha az elhunytat hamvasztani kívánják. Nem mellőzhető a kórbonctani vizsgálat, ha az elhunyt még életében vagy a halált követően a hozzátartozó azt írásban kérte.