Lakodalom van a mi utcánkban… - Fazekas János vőfély és ceremóniamester

Nyíregyháza - Egy jó vőfély nem akarja folyton a saját hangját hallgatni.

Mifelénk, lent Szatmárban is mindig nagy eseményt jelentett egy-egy lakodalom a hívogató emberrel, a násznaggyal, a cigányzenekarral, a főzőasszonyokkal, a szűk lakás helyett az udvari sátorral. Az ifjú pár mellett azonban a legfontosabb személy a vőfély volt, akinek a munkája napjainkra kiegészült a ceremóniamesterséggel is. Nemrég Újfehértóra, az egyik legismertebb vőfélyhez, igyekezve arra számítottam, hogy egy idősebb, tapasztalt emberrel találkozom, de tévedtem. Fazekas János 41 éves, tősgyökeres fehértói, két fiúgyermek édesapja. Már több éve űzi a „szakmát”, s nem csak a megyében, és az országban, de a külföldi magyarlakta vidéken is megfordul.

Pedig az ő élete sem úgy indult, hogy egyszer majd a házasulandók legszebb napjának lesz a „szóvivője”, illetve ceremóniamestere. Gyerekként gyakran szavalt, ünnepségeken sokszor szerepelt, de mindez csak fiatalkori kedvtelés volt. Nyíregyházán szerzett lakatos szakmát, majd Hajdúdorogon leérettségizve tűzoltónak állt, ahol 8 év alatt a szolgálatparancsnokságig vitte. A házasságkötésekor a helybéli Ricska Sándor volt a vőfély, aki olyan szépen beszélt a lakodalmán, hogy elhatározta: neki is erre a hivatásra kell átállnia. Az első „fellépése” Debrecenben, a legemlékezetesebb lakodalma pedig az újfehértói tűzoltóparancsnok lányának esküvője volt. Az utóbbi ugyanis két napig tartott, a násznép csak vasárnap este intett búcsút a mulatságnak.

Óvatosan a humorral

– Ahol sok a jó étel, s cigányzene szól, ott könnyen megjön a jókedv, s a vőfélynek is kevesebb a dolga – kezdte a legfontosabb tudnivalókkal Fazekas János. – Ilyenkor a humor dolgában is legyen inkább visszafogott, ízléssel szolgálja a jókedvet, s ne egyfolytában a saját hangját akarja hallatni.

– A nagy nevetést kiváltó, úgynevezett szexis pillanatokban – amikor például a vőlegénynek a szoknya alá bújva a menyasszony harisnya kötőjét kell kibontani –, szint­úgy nem szabad semmit túlzásba vinnie. Ezért is fontos, hogy ne csak az ifjú párral, a zenekarokkal, a násznaggyal és a rokonság, de még a barátok által külön szervezett vicces műsorok szervezőivel is egyeztessen a lakodalom előtt. Be kell kalkulálni azt is, hogy manapság már korszerűbb körülmények között zajlanak ezek az örömünnepek, sok a videofelvétel, időt kell adni a fényképezésre, a szelfizésre, s a vacsoránál sem szerencsés, ha a sok beszéd miatt kihűl a leves, vagy az éjféli töltött káposzta.

Táncolni is tudnia kell

S a legfontosabb: a vőfély soha nem lehet részeg, ital nélkül is meg kell tudnia forgatni az arát a menyasszonytáncban, utána pedig a menyecskéket is. Mert ha egy vőfélynek fürgén jár a lába, mások is könnyebben kedvet kapnak a tánchoz, s a menyasszonytáncra szánt pénz is gyorsabban gyűlik a tálban – tudtuk meg az ügyes mulattatótól.

Fazekas János, a vőfélykedésen túl mást is csinál, boltot üzemeltet a belvárosban, s civilben értékesítő az újfehértói kutatóállomáson. Mindezek mellett már az 5. Lakodalmas Zenei Fesztivált rendezi városában. Rendszeresen részt vesz a vőfélytalálkozókon is, ahol az ország legjobbjai cserélik ki tapasztalataikat.

- Angyal Sándor -