Idegre, izomra hat a permetszer - Kerülhet a kosarunkba is mérgezett zöldség és gyümölcs?

Szabolcs-Szatmár-Bereg - Székelyudvarhelyi középiskolások olyan kukoricásban dolgoztak Battonyán, ahol erős idegméreggel permeteztek. Két éve kilenc címerező munkás került kórházba súlyos baktériumfertőzéssel, nádvágóláz támadta meg őket Tiszaszőlősön. Néhány héttel ezelőtt Nyírmeggyesen ismeretlenek frissen permetezett meggyet loptak, a megyei rendőr-főkapitányság közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy senki ne egyen a mérgező gyümölcsből.

Szigorúan szabályozott

Nyáron rengeteg a friss zöldség és gyümölcs, ezért a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai, mint ahogy minden évben, ezúttal is fokozottan ügyelnek arra, hogy kizárólag olyan termékek kerüljenek a vásárlók kosarába, amelyek megfelelnek az előírásoknak.

– Kiemelt ellenőrzéseket tartunk, és amellett, hogy megnézzük a piacokon árusító termelők permetezési naplóját, mintát is veszünk a zöldségekből, gyümölcsökből – mondja Sipos Tibor, a Szabolcs megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának vezetője.

– Laboratóriumban vizsgáljuk, hogy a minta tartalmaz-e egészségre ártalmas szereket, és ha igen, milyen dózisban. Ha a mennyiség meghaladja az előírt mértéket, a terméket megsemmisíttetjük, és forgalmi bírságot szabunk ki. Minden szernek megvan a maga élelmiszer-egészségügyi várakozási ideje, ami azt mutatja, hogy a permetezés után hány nappal lehet az adott zöldséget, gyümölcsöt szüretelni, illetve forgalomba hozni. A munkavégzési várakozási idő is szigorúan szabályozott: amíg az nem telik le, a kertbe kizárólag védőruhában, illetve védőeszközökkel lehet bemenni. Ennek betartása a gazdálkodó felelőssége, mi csak szúrópróbaszerűen tudjuk ellenőrizni, hogy figyelnek-e erre a termelők. Azon önkormányzatoknak is komoly a felelősségük, amelyek közmunkaprogram keretében termesztenek zöldséget, gyümölcsöt – felhívást szoktunk közzétenni és felajánljuk nekik a segítségünket, hiszen nem tudunk minden telken vagy gyümölcsösben ott lenni. Szándékosságot nem feltételezünk senkiről, a tudatlanság vagy az oda nem figyelés viszont okozhat problémát – mondja Sipos Tibor, aki hozzátette: az ellenőrzések két százalékában találnak problémát.

Kellő körültekintéssel

– Hazánkban több mint háromszázféle növényvédő vegyszer, permetszer, illetve rágcsálóirtó méreg van forgalomban. Ezek nagy része az emberre nézve (is) mérgező összetevőket tartalmaz – figyelmeztet Karasz Csaba.

A mandabokori gazdálkodó nem kukoricázott, lapunk érdeklődésére elmondta: ha csak teheti, kerüli a vegyszerek használatát, ha mégis méreghez nyúl, azt az előírásoknak megfelelően, kellő körültekintéssel teszi.

– Ha valaki monokultúrában termeszti a kukoricát, elkerülhetetlen a kukoricabogár elleni permetezés. Én napraforgóval felváltva dolgozom, így nem kelnek ki az élősködő lárvák, s megúszható a méregkeverés. Ez idáig a negyven meggyfámat is rendszeresen permeteztem, a nevetséges felvásárlási árakat látva azonban komolyan fontolóra vettem, hogy inkább gyökerestől kiirtom a gyümölcsöst. Léteznek úgynevezett kétnapos növényvédő szerek, ami nem azt jelenti, hogy csak 48 óráig hatásos a permet, hanem azt, hogy két nap után már nem jelent veszélyt a fogyasztók egészségére. Ha csak tehetem, nem gyomirtózom. Fontos, hogy minden gazda tisztában legyen a növényvédelmi tudnivalókkal, és tartsa is be a szabályokat, különben könnyen veszélybe sodorhatjuk a saját és mások életét, egészségét! – hangsúlyozta a tapasztalt őstermelő.

KM