Különórák: Tehetséggondozás vagy túlterhelés?

Nyíregyháza - Nyelv, zene, sport: minden szülő a másiknál kicsit többet, de legalább annyit akar felmutatni a gyerekénél, rosszabb esetben pedig saját vágyait próbálja beteljesíteni a különórák segítségével – erre pedig milliárdokat költenek évente. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint a gyerekek több mint fele jár különórákra: egyrészt az iskolában nem megfelelően fejlesztett készségek javításáért, az oktatási rendszer hiányosságainak pótlásáért, másrészt, hogy javuljanak továbbtanulási esélyeik.

Tudásalapú társadalom

Vaskó Ilona 24 éve pedagógus, de szülőként is érintett a témában.

– A gyerekeket óvodáskorban nem érdemes különórákkal terhelni, a fejlődésüket ebben az időszakban a családdal együtt töltött idő, a beszélgetés, közös kirándulás, a meseolvasás segíti leginkább – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal az informatikatanár. – Ezeknek köszönhetően fejlődik a gyerekek központi figyelme, ami nélkül a tehetség sem tud kibontakozni – mutatott rá Vaskó Ilona. A tanárnő szerint a nyelvtanulás és a sport is nagyon hasznos, de sokkal szerencsésebb, ha a gyerekek családi körben, szüleik segítségével foglalkoznak ezekkel; fontos az is, hogy teljesítménykényszer nélkül, élvezetből mozogjanak.

– Ma már minden szülő tisztában van azzal, hogy tudás­alapú társadalomban élünk, ezért mindenki félti a gyerekét a lemaradástól. Ráadásul a tantervek túlzottan általánosítanak, nem veszik figyelembe a tanulók eltérő képességeit, a tanároktól várják el a differenciálást, így nem csoda: egyre több gyerek jár különórákra, hogy behozza a lemaradását – mondta Vaskó Ilona, aki szerint mélyreható változásokra van szükség az oktatásmódszertan terén, ha el akarjuk kerülni az árnyé­k­iskola-rendszer kialakulását.

A sport segít a nevelésben

Szentjóbi Szilvia is hasonlóképpen vélekedik. A kétgyerekes édesanya szerint az iskolásokat annyi szellemi táplálékkal „etetik”, hogy hasznosabb, ha a szabadidejüket inkább játékkal, pihenéssel töltik – ráérnek még megismerkedni a stresszel.

– A gyerekeim mindent kipróbálhattak, amihez kedvük volt, de nem láttam sok értelmét az iskolán kívüli tanulásnak. Attila fiam 15 éves; eddig csak tanították az idegen nyelvre, most már tanul – gimnazistaként megértette, hogy miért van rá szükség. Ami a különórákat illeti, hetente háromszor jár kosárlabdaedzésre, nyolc­éves Bianka lányom pedig a ritmikus sportgimnasztikát választotta. Teljesítménykényszer egyiküknél sincs, a pozitív hatások ugyanakkor vitathatatlanok: a sport segít a nevelésben is, a gyerekek sokkal fegyelmezettebbek, kiegyensúlyozottabbak, magabiztosabbak lettek tőle, a tanulmányi eredményeik pedig kiválóak.

KM-CSA, HP

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország szeptember 22-i számában és a kelet.hu-n.