2017.03.01. 15:16
Hátizsákos fecskék a tudósok szolgálatában
Nyíregyháza - Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja a világon elsőként alkalmazott sikeresen kis tömegű, mindössze 0,6 grammos geolokátort két hazai fecskefaj esetében a vonulási és telelési terület megismerésére – adta hírül honlapján az MME.
Nyíregyháza - Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem professzora vezetésével a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja a világon elsőként alkalmazott sikeresen kis tömegű, mindössze 0,6 grammos geolokátort két hazai fecskefaj esetében a vonulási és telelési terület megismerésére – adta hírül honlapján az MME.
Tizedére csökkent állomány
A hosszú távú vonuló madárfajok kétharmadának egyedszáma drámai csökkenést mutat Európában és Magyarországon. A Tisza hazai szakaszán a partifecske-állomány az 1990-es 30 ezer párról 3 ezer párra, molnárfecskéink száma pedig országosan felére csökkent 2015-re. A megfogyatkozás okainak feltárásához nélkülözhetetlen, hogy megismerjük a vonulási és telelési területeket és a madarakat ott érő hatásokat is. A klasszikus madárgyűrűzés azonban a legtöbb kistestű vonuló madárfaj esetében – az alacsony megkerülési esély miatt – kevés információval szolgál.
A vonuló madárfajok többségének testtömege húsz gramm alatti, így a nagyobb testűeknél látványos eredményeket mutató öt gramm körüli jeladók ezeknél nem használhatóak, a kutatás egyik célja éppen ezért a geolokátorok olyan mértékű miniatürizálása volt, hogy a 13–17 grammos fecskefajok esetében is megfeleljenek.
Az állat hátára kis hátizsákként felhelyezett geolokátor kettő–öt percenként rögzíti a fény mennyiségét, az adatokat a madár visszatérése és ismételt befogása után a kutatók letöltik, így 200–300 kilométer pontossággal meghatározható, hogy milyen földrajzi hosszúságon és szélességen járt a madár.
Az így megjelölt öt molnárfecske és négy partifecske szolgáltatta adatokból kiderült, hogy a tavaszi vonulás során napi 620–1080 kilométert repültek. Természetvédelmi szempontból különösen azok az információk nélkülözhetetlenek, amelyek azon afrikai és európai pihenőhelyeket mutatják meg, ahol rövid idő alatt kell a madaraknak pótolniuk a kimerítő repülés miatti tápanyagveszteséget.
Gávavencsellőtől Csádig
A Felső-Tiszán, Szabolcs-Gávavencsellő térségben lévő telepeken fészkelő négy partifecske, valamint a Nagyhalász-Homoktanyán lévő telepen fészkelő öt molnárfecske az őszi vonulásra a Kárpát-medencében, illetve Balkán-félsziget északi részén készült fel. A négy partifecske a fészkelőterülettől 4000 kilométerre lévő, a közép-afrikai Csád-tótól délre fekvő területen telelt.
KM