Nézőpont: Szent László ma is üzen nekünk

Szent László pénteken visszatért Szabolcsba. Nem arra a Szabolcs településre, ahol a híres honfoglalás kori földvárnál törvényhozó uralkodóként országos zsinatot is tartott 1092-ben. Galambos Béla írása.

Most Nyíregyházán járt nagy királyunk több mint harminc emberöltőn át féltve őrzött koponyacsontja, ha csak egy pár órára is, de megpihent a megyeszékhely katolikus szentélyébe. Észlelve a Kossuth tér szökőkútjait, vizet ezúttal sziklából nem fakasztott. A nemzeti ereklyénket hordozó herma viszont alkalmat kínál mindannyiunknak arra, hogy felidézzük magunkban Szent László párját ritkító, nemes tetteinek sorát.

Az emlékét máig őrző gyönyörű legendákat és a 18 éven át tartó áldásos országlására jellemző cselekedeteit, szigorú intézkedéseit. Nemzetünk megmaradását szolgálta a határok katonai védelme az országba betörő kunok, besenyők ellen, de azok a drákói törvények is, amelyeket a rablások, lopások megfékezésére hozott.

Mai magyaroknak törekednünk kellene a lovagkirály által felmutatott értékek követésére. Az idei Szent László-év inspirálta vélemények egyikével nehéz nem egyetérteni: Napjainkban, miként történelmünk során annyiszor, az egység helyett megint a széthúzás lett a jellemző. Ennek fényében mint példaképre tekintsünk a legendás lovagra, a kiváló hadfira és az országban rendet teremtő nagy királyra, aki nemcsak erős kézzel vezette népét, hanem jó példával is elöl járt. Nagy koponya volt. Egy darabja emlékeztetőül nálunk járt.

- Galambos Béla -