Maxi hévvel a minimálról

Nyíregyháza - Csak megbecsült és megfizetett munkavállalókkal lehet eredményeket elérni.

Pukkant a pezsgő, tűzijáték színesítette az eget, milliók énekelték a Himnuszt, majd életbe lépett az újítás: a kormány ez év január elsejétől felemelte a kötelező minimálbért. Az addigi 74 ezer forint 85 ezerre gyarapodott, a szakmunkás nettó minimálbér pedig 86 ezer forintról 107 ezer forintra emelkedett egyik napról a másikra.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. legutóbbi lakossági felmérése alapján a főállású dolgozók 14 százaléka minimálbért keresett.

– Jelenleg a kereskedelmi munkavállalók 60 százalékát a garantált szakmai bérminimumon foglalkoztatják a cégek. Az ágazatban nagyon kevés az a munkáltató, ahol a munkavállalók bére kimagasló. A kereskedelem ma már nem vonzó a munkavállalóknak. A kiábrándult dolgozók külföldön keresnek lehetőséget, vagy elmennek az iparba, ahol betanított munkásként jóval többet keresnek. A fluktuáció a nagy multinacionális cégeknél 60-70 százalék, ami sok helyen már a működőképességet is veszélyezteti – fejtegette érdeklődésünkre Buday Pálné, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke, aki gyakran megfordul Szabolcs-Szatmár-Beregben. Tisztában van a megyében dolgozók helyzetével, lehetőségeivel.

– Országos viszonylatban jelenleg 15-20 ezer betöltetlen álláshely van a kereskedelemben. A cégek saját dolgozóikkal toboroztatnak munkaerőt, amelyért jutalmat fizetnek. Azokra a munkavállalókra pedig, akik kitartanak, és lojálisak a munkáltatójukhoz hatalmas nagy teher hárul, ám a munkájukat mégsem becsülik, ugyanis ma már nem érték, ha minél több évet dolgozik egy cégnél a munkavállaló. Kivételek persze akadnak.

A magyar vállalatok többsége kisvállalkozás, és jellemzően alacsony bérszínvonalon működnek. A nagyobb vállalatok jellemzően minimálbér felett foglalkoztatják az alkalmazottaikat, így az emelés rájuk kis mértékben hat.

– Július 8-án Budapesten a Fogarasi úti Tesco áruház előtt több száz munkavállaló demonstrált a magasabb bérek éléréséért. Mivel az áruházlánc dolgozóinak 70 százaléka csak garantált bérminimumot, azaz 161 ezer forintot keres, szeretnék, ha ennél legalább 15 ezer forinttal magasabb lenne a bérük. Továbbá szeretnék elérni, hogy legyen különbség a különböző felelősségi szinten dolgozó munkavállalók között – jegyezte meg a KASZ alelnöke. A demonstráción a szakszervezetek vezetői petíciót adtak át a Tesco képviselőjének, melyben megfogalmazták követeléseiket.

– A demonstráció eredményeként könyvelhetjük el, hogy a cég egyeztetésre hívta a megmozdulást szervező szakszervezetek képviselőit. Egyelőre a cég annyit közölt, hogy áttekintik a bértáblákat. Bízunk benne, hogy sikerül eredményeket elérnünk. Ha nem, akkor természetesen tovább kell lépnünk, akár még a sztrájkbizottság felállítása is szóba jöhet. A munkavállalók érdekében el kell mennünk a végsőkig – fogalmazta meg Budayné. Hozzáfűzte: – A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, mint a kereskedelmi ágazatban a legtöbb munkavállalót képviselő szakszervezet ősszel kezdeményezi a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság összehívását annak érdekében, hogy a munkáltatói oldallal közösen megoldást találjanak az ágazatban tapasztalható nagymértékű létszámhiányra, és – a turizmus, vendéglátás mintájára – tárgyaljanak a szektorban egy ágazati bérminimum bevezetéséről.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. górcső alá vette a keresetek változásának alakulását. Eszerint három kategóriát különböztetett meg: az „adóoptimalizáló” minimálbéres, a normál minimálbéres és a szakmunkás minimálbéres. Míg az „adóoptimalizálók” esetében 2 százalék és a normál minimálbéren foglalkoztatottaknál 8,5 százalék volt a növekedés, addig a szakmunkás minimálbér 9 százalékkal növekedett átlagosan. Vagyis a minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket.

KM–LTL