Megyei látványosság a „Honfoglalás Park” Tiszakanyáron

Tiszakanyár - Azt tartják, hogy amikor a székely ember kivágja a fát, megsajnálja és faragni kezdi. Addig faragja, míg a lelkét belefaragja a fába. Így születik a székely kapu és válik a székely ember lelkévé, amely ma már a magyarság szimbóluma az egész világon.

Tiszakanyár –Ha mélyen belegondolok az itt látottakra, akkor el kezd remegni a hangom, hiszen ez a végeredmény a mostani látvány – kezdte beszélgetésünket Háda György polgármester. Sok munka volt vele, s azt hiszem, hogy a „Honfoglalás Park” méltó körülménye között van a településünk központjában, a két templom szomszédságában. Történelmünk olyan alakjai állnak itt, az óvodával szemben, akikre büszkék lehetünk. Ezzel megkezdődött a falu központjának rehabilitációja. A haza, a hazaszeretet, a nemzeti büszkeség alapvető érzéseink – áthatják mindennapjainkat. A szoborpark is ezt az érzést testesíti meg: azoknak állít emléket, akik valóban méltók rá.

Köszönet az együttes munkáért

–Szeretném megköszönni a közreműködők, az alkotók és a mesteremberek munkáját. A Hét Vezér, István király és Árpád vezér alakját Kótér László szatmárnémeti fafaragó mintázta meg. A székely kaput Waum Péter székelyudvarhelyi fafaragó készítette. A karmai közt kardot fogó Turul madár, Zagyva László szobrászművész alkotása. Igazán dicséretes és lelkiismeretes munkát végezte. Csak köszönetet tudok mondani munkájukért. A többiek, a háttér Barna István burkoló munkája. A parkot Czernyinyák Attila tervezte, a kertészeti kivitelezést Kuruc Sándor és csapata végezte el. Kovács Ferencék Ibrányból a térkövezési munkában jeleskedtek. Bengi Sándor és munkatársai gondoskodtak az áramról, Háda Tivadarék biztosították a munkálatokhoz szükséges vizet. Bányácski Bertalan vezetésével valamennyi önkormányzati dolgozó, közmunkás is kivette a részét a park építéséből. Külön köszönet Ténai Gyulának, hogy biztosította a szobrok faragásához szükséges helyet. Háda Magdolna a „Menyecskeház”–ban szállást adott a faragó mestereknek. Köszönet érte, köszönet a településünk minden lakójának.

Nagyon jó érzés most itt, erdélyinek, magyarnak lenni.

–A galambdúcos székely kapu mérete 6.5 méter széles, magassága4 méter. Az anyaga egy hat éves száraz tölgyfa –eleveníti fel alkotói munkáját Waum Péter székelyudvarhelyi fafaragó. A kapun található alap mintákat Huszka József könyvéből vettem mely az 1700–as évek kapumintáit tartalmazza. Tulipános minták, a baloldali kaputükörben Tiszakanyár címere, míg a jobb oldaliban Magyarország címere található. A kapu kontyfáján egy Vörösmarty idézet „Hazádnak rendületlenül / Légy híve, oh magyar; ” . A hónaljkötésekben a napot és a holdat faragtam meg. A kapu két hónap kemény munkájával készült el. Maga a faragás egy hónap munkája, az ácsolás két hét, s ezt követően a hétméteres galambdúc, majd a zsindelyek Székelyvarsányból lettek hozva. Fantasztikus érzés most itt állni a már kész kapu előtt. Egy ilyen parknak a bejáratánál, ami az útról szembeötlően jól látható. Ez a Honfoglalás Park egy csodálatos együttes alkotás. Egy ilyen székely kapu biztosan túlél minket. Székelyföldön található olyan kapu is, amely már mintegy kétszáz éves. Bízom abban, hogy ez a kapu és a szobrok Tiszakanyár ékessége lesz. Nagyon jó érzés most itt, erdélyinek, magyarnak lenni.

Láncfűrészes fafaragó Szatmárnémetiből

–A település vezetői kerestek meg s beszélgettünk az elképzeléseikről, s közben megtekintették a magánmúzeumomat – mondja a szatmárnémeti Kótér László. Én magam láncfűrészes fafaragó vagyok. A szobrok 3–5 nap alatt készültek el. A Hét vezér, Szent István király, Árpád a magyarok vezére, s a címerek megfaragása is komoly munka volt. Arra a múltra a magyarság büszke lehet. Én csak arra lehetek büszke, hogy ehhez a nemzethez tartozom és megadatott, hogy ezt megörökítsem az utókornak. A szobrok tölgyfából készültek s a méretűk 2,4 méter. A munka élmény számomra, ha nem szólnak, rám állandóan csak faragnék. Már hat évesen, amikor az első kis pásztorbotokat faragtam a jószágokra vigyázás közben. Ötven éve faragok, s még most is 67 évesen. A fa az élet szimbóluma. A fának van egy olyan melegsége még akkor is, amikor már kivágták. Újabb életet adnia fának, minden munkámnak ez a motivációja. Amikor elkezdek faragni, elfelejtem a koromat s a közben múló időt. Köszönet családomnak, külön feleségemnek, hogy művészcsaládunkat így együtt elviseli. Ő a legnagyobb művész. Most, hogy itt állok a tiszakanyári alkotásaim előtt, ezt úgy fogom fel, hogy az egyik legnagyobb alkotásom és munkám. Itt érzékeltem azt, s látom, hogy értékelik munkánkat, az erdélyiekét. Nekem nagyon sok köztéri szobrom van Románia szerte. Ezek az alkotások, ebben a parkban egy csoda. Azt is elmondhatom, hogy ilyen fogadtatásban még sehol sem volt részem. Ez eddigi munkásságom legjelentősebb eseménye. Nagyon jó érzés most itt állni – mondja a meghatottságtól, de mindig mosolygó arccal Kótér László.

- Vincze Péter -