Lombikbébik

Hadat üzent a lombikbébiprogramnak augusztus 20-ai szentbeszédében Veres András győri megyéspüspök, a Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, amivel nagy vihart kavart országszerte. Angyal Sándor jegyzete.

Azt nyilatkozta többek között, hogy a magyar törvénykezés nem megfelelő a keresztény értékrend szerint, s hogy a kormányprogram nemrég az eddiginél is nagyobb összeget rendelt a lombikprogramhoz. Mondja erre az egyik vitázó, hogy a lombikbébi élete bár nem a férfi és a nő természetes kapcsolatában fogan meg, de a kormányok mégis jelentős támogatást nyújtanak hozzá, illetve az így született gyermekek neveléséhez. Veres úr erre úgy reagál, neki, mint a katolikus egyház püspökének kötelessége figyelmeztetni / a kormányt is/, miként az abortusszal szemben is számtalanszor felemelik a szavukat.

Nem hívő ismerősöm erre úgy reagált, hogy a biblia szerint Krisztus is szeplőtlenül fogantatott, bár a szentírás szerint ez azt jelenti, hogy Mária azért volt szeplőtlen, mert nem követett el bűnt… Ez utóbbi szó szinte felkínálja a lehetőséget, hogy valaki rákérdezzen: ezek szerint a lombikgyermekek bűnben fogantatnak? A megyés püspök válasza rövid: ”A gyermek tehet legkevésbé róla.” Vagyis a válasz lényege: igen. Mások szóba hozzák a papi cölibátust, a nőtlenséget a katolikus papoknál: felszentelésük előtt még házasodhatnak, utána már nem, még akkor sem, ha meghal később a párjuk. Ha ezt a szabályt általánossá tennénk, bizony még nagyobb népességi gondjaink támadnának. Ennél is lényegesebb, hogy akik a lombikbébi megoldáshoz folyamodnak, azért teszik, mert másként nem lehet gyermekük. S miután a gyakorlat régebbi, bizony nehéz volna számba venni,hány tehetséges ember született ekképpen, akik a művészetektől a szakmai vagy a sportkarrierig hoztak már dicsőséget hazánknak. Elnézést a zárópéldáért. Megszólalt az ügyben az Emberi Erőforrások minisztere, aki egyébként maga is pap, s azt mondta: „Minden gyermeknek örülünk, a lombikbébiknek is.”

- Angyal Sándor -