Élet a vasmadarak fészkében

Szolnok, Nyíregyháza - Két évtized után újraindul a katonai felsőfokú pilótaképzés Szolnokon.

Könyvespolcom előkelő helyén őrzök egy elsárgult levelet, a feladás dátuma 1984. május 17., s a levélben a nagy hír: „(…) felvételt nyert a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola helikoptervezető szakára.”

Sok víz lefolyt azóta a Tiszán Szolnok mellett, és megyénkből is sok szépreményű fiatal választotta ezt a gyönyörű hivatást. Ma is sokan érdeklődnek a híres szolnoki repülőiskola iránt, ahol nagy változás történt: két évtized után újraindul a felsőfokú pilótaképzés a 2018/19-es tanévtől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán, illetve Szolnokon, az Ittebei Kiss József hadnagy Helikopter Bázison.

Új alapokon

– A honvédelmi tárca 2014-ben kezdte meg a légijármű-vezetők utánpótlását szolgáló képzési koncepció kidolgozását. Ez azért vált szükségessé, mert a Magyar Honvédség (MH) keretei között 1998-ban megszűnt iskolarendszerű pilótaképzést új alapokra kellett helyezni. Ez egyrészt a természetes kiöregedés, a szakmára jellemző korfa miatt volt indokolt; másrészről pedig a közeljövő jelentős fejlesztései, a szállítóképesség helyreállítása, a modernizációs folyamatok során felújított és a beszerzésre váró új helikopterek több pilótát igényelnek a jövőben – osztja meg lapunkkal a döntés hátterét dr. Koller József dandártábornok, bázisparancsnok.

A több éves előkészítő munka eredményeként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán a 2018/2019-es tanévtől kezdődően már nem csak katonai vezetői, katonai üzemeltetés és katonai logisztika alapképzési szakokon folyik honvédtisztképzés, hanem elindul az állami légiközlekedési alapszak, két szakiránnyal: katonai repülésirányító és állami légijármű-vezető. A szak elvégzésével az egyetemet olyan felsőfokú légiközlekedési szakemberek hagyhatják el, akik képesek az állami célú légiközlekedés nemzeti és nemzetközi elvárások szerinti sajátos feladatainak végrehajtására.

Változatos feladatok

Alkalmasak az állami szféra repüléssel és légiközlekedéssel foglalkozó szervezeteinél légijármű-vezetői és repülésirányítói tevékenység ellátására, légi járművek légi és földi üzemeltetésére, légi vezetési, valamint irányítási rendszerek kezelésére, a repülési feladatok tervezésével, szervezésével, biztosításával kapcsolatos teendők végzésére.

A választott szakiránytól függően a végzett tisztekre rendkívül változatos feladat, kihívás vár. Szaktiszti beosztásokban kell helyt állniuk itthon béke-, és minősített időszakban.

Ugyanakkor képesnek kell lenniük külföldön a többnemzeti béketámogató, és háborús műveletekben a legbonyolultabb haditechnikai rendszerek üzemeltetésére, ahhoz kapcsolódó feladatok tervezésére, szervezésére, és irányítására.

A szakon végzetteknek kellő mélységű elméleti ismerettel kell rendelkezniük a képzés folytatásához a második ciklusban.

Szentendrétől Szolnokig

A hallgatók a képzés első hónapjaiban katonai alapképzésen vesznek rész Szentendrén. Mind a repülésirányító, mind pedig a légijármű-vezető szakirányon az első négy szemeszter – a szak képzési kimeneti követelményeinek megfelelően – helyszíne Budapest, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara. Itt sajátítják el a hallgatók a katonai, közszolgálati, gazdasági és humán, valamint a természettudományos ismereteket.

Az 5–8. szemeszterben, immár Szolnokon, a szakmai- és a differenciált szakmai törzs­anyag kötelező ismeretköreit oktatják, és megkezdődik a repülő-hajózó növendékek célirányos képzése, vagyis a várva várt repülési gyakorlat is.

Elméleti képzésüket a Katonai Repülő Intézet tanárai, a gyakorlati felkészítésüket pedig a MH 86. Szolnok Helikopter Bázis repülőgép- és helikoptervezető oktatói biztosítják.

Felvételi követelmények

Az állami légiközlekedési alapszakra vonatkozó bemeneti követelmények:

- a felvételi évében betöltött maximum 25 év életkor;

- alkalmassági vizsga (Alk) és felvételi elbeszélgetés (Sz);

- angol nyelvből tett államilag elismert B2 szintű (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) nyelvvizsga-bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat megléte;

- pilóta jelöltek számára érvényes I/A vagy I/B, repülésirányítók számára IX. rovat szerint alkalmas repülő orvosi minősítés.

Fontos a szakmai angol

A pilótajelöltek gyakorlati kiképzési repüléseiket az elmúlt időszakban beszerzett Zlin típusú repülőgépeken és különböző típusú helikoptereken hajtják végre.

A végzett repülőgép- vagy helikoptervezetők 220–230 repült órával és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség, az EASA előírásainak megfelelő közforgalmi pilótaengedélyhez szükséges legmagasabb szintű ATPL ismeretszinttel kezdik meg tiszti pályájukat. A katonai repülésirányítók légvédelmi vagy légiforgalmi irányítóként végezhetnek Szolnokon. A repülés nemzetközi jellegéből adódóan mindkét szakirányon kiemelten fontos a szakmai angol nyelv magas szintű ismerete.

A végzetteknek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által előírt minimum négyes szintű nyelvvizsgával kell rendelkezniük a képzés befejezésére.

KM-NYZS