Hurrikán, árvíz, cunami - a Kelet-magyarországi Speciális Mentők mindenütt segítenek

Nyíregyháza - Különleges élmény várta vasárnap a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület vendégeit: a kőlaposi kiképzőpályán betekinthettek a mentőkutyák kiképzési folyamatába, megismerhették a romkutatás eszközeit és fogásait, s akár filmbe illő jelenetek részesei is lehettek.

Hiába kerestük az egyesület vezetőjét, Vinczellér Tibor ugyanis éppen Amerikába tartott, hogy a tornádó sújtotta Észak- és Dél-Karolinában segítsen a károk felszámolásában; helyette dr. Papp István vállalkozott az egyesület és a rendezvény bemutatására.

Srí Lankától Nyírbogdányig

– Gyakran kérdezik, hogyan tudjuk elviselni a természeti katasztrófákkal járó szörnyűségeket – nos, nem érünk rá sajnálkozni, s másoknak segíteni semmivel össze nem hasonlítható érzés – fogalmazott az alelnök, elismerve: a speciális mentők munkájához kell egy kis kalandvágy is.

– Jövőre lesz húsz éve, hogy a vezetőség tagjai – a koszovói háborúból hazafelé tartva – megfogalmazták a gondolatot: jó lenne önállóan is segítséget nyújtani a megyei káreseményeknél. A tagok a civil foglalkozásuk mellett tevékenykednek, ezért nem vehetjük fel a versenyt a percek alatt reagáló hivatásosokkal, azonban nagy kiterjedésű katasztrófák esetében, ahol akár napokig is eltart a mentés, hatékonyan segítjük a munkájukat. Közülünk sokan rendelkeznek önkéntes tűzoltói képesítéssel, illetve speciális végzettségekkel, amilyen például a mentőbúvár, hegymászó, barlangász, ipari alpinista, vízimentő, de vannak közöttünk olyanok is, akik képesek a kimentett személyek egészségügyi ellátására, akár extrém körülmények között is.

– Tagjaink a Baptista Szeretetszolgálat nemzetközi mentőegységével jártak már Pakisztánban, Indiában, segítettek a Katrina hurrikán, a Srí Lanka-i cunami, török és kolumbiai földrengések utáni munkákban. Ami a megyénket illeti, a gátszakadástól kezdve több mint egy hónapig dolgoztunk a 2001-es árvíznél a mentésben és a veszélyessé vált épületek bontásánál, tetőket fóliáztunk a nyírbogdányi jégverés után – sorolt néhány emlékezetes feladatot Papp István.

– Az egyik leggyakoribb feladatunk az eltűnt személyek felkutatása. Emlékezetes eset volt, amikor Nyírbogdány mellett egy önkéntesünk a levegőből – motoros siklóernyő segítségével – talált meg egy eltűnt nőt.

Efféle feladatokra készülnek a tagok hétről hétre a kőlaposi kiképzőpályán, s ezúttal az érdeklődők is részesei lehettek az izgalmaknak: kipróbálhatták például, milyen érzés a sérültnek, ha kötélpályán mentik ki egy romos épületből, megnézhették a láncfűrészes bemutatót, gyakorolhatták az eszköz nélküli újraélesztést és a defibrillátor használatát is. A nyílt nap egyik leglátványosabb – egyben legnépszerűbb – része a kutyás bemutató volt: az egyesületi tagok állatai olyan ügyességi feladatokkal bizonyították rátermettségüket, mint fekvő létrán, mozgó pallón vagy kúszócsőben átkelés, de az elrejtőzött emberek felkutatásában is jeleskedtek.

Péter Nóra és Berci névre hallgató beagle-je újoncok a csapatban.

Komolyra fordult

– Eleinte a kutyaiskola miatt jártunk a párommal a kőlaposi pályára, azután bekapcsolódtunk a egyesületi munkába. Egy beagle-t nagyon nehéz lefárasztani, ezért egyre nehezebb feladatok következtek. Fokozatosan komolyra fordult a dolog, végül elkezdtünk készülni az alkalmassági vizsgára. Berciből területkereső mentőkutya lett, azóta folyamatos tréninggel tartjuk a szintet, és igyekszünk minél többféle szituációval megismertetni – válaszolta ­érdeklődésünkre a speciális mentő.

Remélhetőleg nemcsak a nyílt nap látogatói gazdagodtak maradandó élményekkel, hanem a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület is nyert néhány új önkéntest – a látottak alapján ugyanis a munkájuk minden elismerésre és támogatásra méltó.

HP