Műanyagmentes Labor, újracsomagolt Kosár

Nyíregyháza - A műanyag szatyor, szívószál, kavarópálcika és a léggömb-dekoráció az önzés jelképe a környezetvédők szerint.

A környezetvédelem területén is jó példával jár elöl a megyeszékhely két közösségi intézménye: a Nyíregyházi Kosár Közösség és a Labor Café.

– A Kosár egy bevásárlóközösség, amelynek az a célja, hogy a helyi termékekre, a fenntartható fogyasztásra irányítsa az emberek figyelmét. A helyi gazdaság megerősítésén, az itt élők életminőségének javításán túl nagyobb feladataink is vannak: a Föld megvédése érdekében döntöttünk a műanyagok száműzéséről – fogalmazott Palicz Ildikó, a közösséget működtető Helyben a Jövőnk Egyesület elnöke.

Papírra váltottak

– Mi nem kereskedünk, csupán a csatornát biztosítjuk a termelők és a vásárlók között. Ezt azt jelenti, hogy miután a vevő a weblapunkon megrendeli az árut, a termelő elhozza a megfelelő mennyiséget – általában úgy, ahogy megszokta: csíkos, sárga, átlátszó műanyag zacskóban. Egy hat–hét termelőtől származó, tíz–tizenkét termékből összeválogatott csomag esetén a vevők abszurd zacskómennyiséggel szembesültek. Ezt a problémát hamar felismertük, hiszen a bevásárlóközösség-alapítóra jellemző a környezetvédő szemlélet.

– Először a savanyú káposztánál váltottunk üvegekre, majd megszerveztük az újrahasznosítást: a vevők visszahozták az üvegeket, mi pedig továbbadtuk a termelőknek. A tojástartókkal ugyanígy teszünk, s egy helyi, környezetbarát tisztítószereket gyártó vállalkozás is vállalja a flakonok gyűjtését, újratöltését. Ezután textilzsákokat varrtunk a Kosár és a termelők közötti forgalomhoz; ebből a vevők nem sokat láthattak, de ezzel is nagy mennyiségű műanyag zsákot és szatyrot tudtunk kiváltani.

– A napokban papírtasakokra váltottunk azoknál a zöldségeknél és gyümölcsöknél, amelyeknél nem fenyeget az átázás – ilyen például a burgonya, a hagyma, az alma. Várjuk a technológia fejlődését, hogy azokat a termékeket is lebomló anyagba ­csomagolhassuk, amelyeknél ma még a műanyag a leg­praktikusabb – nagyon rossz ugyanis az az arány, hogy valamit öt másodperc alatt gyártanak, húsz percig használjuk, majd ötszáz év alatt bomlik le.

Nem optimális megoldás

– Sajnos a papír drágább a műanyagnál, ezért felkutattuk a legjobb árakat, s nagy mennyiségben szereztük be a zacskókat, így a termelőknek nem kell utánajárniuk és nem áll benne a pénzük – közel háromnegyedük azonnal élt is a lehetőséggel. Kizárólag újrahasznosított papírt használunk, azonban nem találtunk helyi terméket; Magyarországon csak méretre vágják a külföldről beszerzett alapanyagot, ami nem optimális megoldás.

– A vevők megörültek a kezdeményezésnek, hiszen a legtöbbjük előtt nem ismeretlen a mértéktelen műanyaghasználatból eredő világméretű probléma, szeretnének részesei lenni a megoldásnak. Ha egy közösség összefog és kielégíti a vevői igényt, az sokkal hatékonyabb, mint ha egyenként próbálunk papírzacskót kérni az áruházakban – vélekedett saját tapasztalataira alapozva Palicz Ildikó, s hozzáfűzte: mindig mérlegelni kell, egyáltalán szükség van-e a csomagolásra.

Bármivel helyettesíthető

– A Labor Café egyik célja, hogy segítsen a közösségnek az egyént rendszerben elhelyezni. Az ökológiai körforgás egy globális rendszer, ebből sem vonhatjuk ki magunkat. A projektünk egyik célja és alappillére az első perctől kezdve a környezettudatosságra nevelés, a műanyagmentes élet, a túlzott fogyasztás kerülése, a tudatos vásárlás és az ezekkel kapcsolatos információk megosztása. Mindig szem előtt tartjuk, az egyén mit tehet azért, hogy a globális rendszerben minél kisebb kárt tegyen – vázolta személetük gyökereit Fekete Éva, az adománykávézó vezetője.

– Ha valaki a közösségi teret privát rendezvényre használja, felhívjuk a figyelmét, hogy nem örülünk a lufis dekorációnak, az egyszer használatos eszközöknek. Meglepő, de még mindig akad, akinek ez újdonság.

Hasznos is lehet

– Már a kávézó 2015-ös indulása idején kitiltottuk a műanyag poharakat és keverőpálcikákat. A keverőpálcika lehet a civilizációnk önzőségének szimbóluma, hiszen még a szívószálnál is kevesebb haszna van, bármivel helyettesíthető, mégis egy iparág épül rá.

– A szívószál például fekvőbetegeknek hasznos lehet, de a smink megóvása miatt fölösleges használni. Az elsők között csatlakoztunk a szívószálellenes globális kampányhoz, most viszont találtunk alternatívát: az egyik támogató önkéntesünk fémből készült darabokat vásárolt. A vendégek örömmel használják, sokan kérdezik, hol lehet beszerezni, s a műanyaghoz képest még megtakarítást is jelent – mondta Fekete Éva, majd elárulta: az adományokért cserébe igyekeznek a szemléletükhöz illeszkedő ajándékokat adni, a csomagokban a vászontáskák, bögrék mellett a fém szívószálak is helyet kapnak majd.

Új akció: Szívószálmentes Augusztus

Újabb kampányt indított a Felelős Gasztrohős Alapítvány: a Szívószálmentes Augusztus célja, hogy felhívja a figyelmet a mindennapok során elhasznált hatalmas mennyiségű szívószálra és az okozott környezeti károkra.

A hónap során a civil szervezet az ismeretterjesztés mellett arra buzdítja a lakosságot, hogy ne használjon szívószálat, a vendég­látóegységeket pedig arra, hogy csak kifejezett kérésre tegyék azt a vendégeik poharába.

A The Washington Post szerint csak Amerikában naponta 500 millió szívószálat használnak fel és dobnak el, ennyivel két és félszer körbe lehetne tekerni a Földet. Magyarországon 2016-ban 52 ezer vendéglátóhely volt, ha egyenként havi 800 darabbal számolunk, az jön ki, hogy hazánkban évente két és fél Föld-kerületnyi szívószál-hulladék keletkezik.

HP