Legyünk büszkék a székelyekre!

Nyíregyháza - Emléktáblát avattak és konferenciával tisztelegtek a Székely Hadosztály előtt szombaton.

Napra pontosan száz év keltették életre a Székely Hadosztályt, többek között erre is emlékeztek szombaton a megyeháza előtt. A katonai egységet az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként alapították meg Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére. A Kolozsvári Hadosztály együtt maradt törzséhez csatlakoztak a Kratochvil Károly parancsnoksága alatt Erdélyben szerveződött alakulatok. Románia centenáriumát ünnepli az 1918. december 1-jén tartott gyulafehérvári román nagygyűlésnek, amely határozatban kimondta Erdély és a Román Királyság egyesülését.

– Amíg Romániában ünnepelnek, addig mi emlékezünk. Mindazokra, akik felelősséget vállaltak a hazájukért – mondta Petneházy Attila miniszteri biztos. – A Parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának termében található Szabó Dezső szobra, melynek talapzatára az van írva: „Minden magyar felelős minden magyarért”. Úgy gondolom, hogy Vitéz Vén Zoltán és seregének tette példa lehet arra, hogy honvédőkként az utolsó leheletükig küzdöttek. Manapság nekünk is kötelességünk mindent megtenni a nemzetünk fennmaradásáért.

A megyeháza előtt rendezett, a Trianon Társaság nyíregyházi szervezete által lebonyolított ünnepi megemlékezésen megjelent Kovács Zoltán is, aki személyesen is érintett volt a Székely Hadosztályt illetően:

– Édesapám 1899-ben született. Tizennyolc évesen önkéntesként jelentkezett a hadosztályba. A téli hidegben úgy kellett védeniük a hazát, hogy a ruházatukat nem pótolták, a lőszereket pedig szabotálták. Mégis szembeszálltak a sokszoros túlerővel szemben. Erre örökké emlékezni kell. Nekem különösen is... – jegyezte meg elérzékenyülten.

Mielőtt leleplezték Vitéz Vén Zoltánnak, a Székely Hadosztály főhadnagyának, a Magyar Királyi Honvédség ezredesének az emléktábláját a megyeházánál, Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke kijelentette:

– Ez az emléktábla nem csak Vitéz Vén Zoltánról, hanem a névtelen székely hősökről is szól. Vén Zoltán a 20-as és a 30-as években Nyíregyháza közéletének megbecsült személye volt. Később a feledésbe merült, és bár hosszú életet élt, méltatlan körülmények között hunyt el. Tanulság nekünk, ma élőknek, hogy az adott helyzetben tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a haza, a nép sorsának a jobbításáért.

Mónus József többszörös világrekorder tradicionális távlövő íjász is felszólalt az ünnepségen:

– Néhány napja értem haza a Hargitáról. Tapasztaltam, hogy Csíksomlyón a Székely Hadosztályban szolgálók leszármazottai milyen büszkék a székelységükre, a magyarságukra. Akkoriban olyan tettet hajtottak végre azoka hősök, amit csak nagyon kevesen tudnak: megállították az ellenséget. Ha ezt nem teszik meg, lehet, hogy ma Magyarország véget ért a Tisza vonalánál. Legyünk büszkék rájuk! Mi, magyarok, összetartozunk. Hiába van országhatár, a 700 ezer székely magyar volt és az is marad. Éljünk úgy, mint ahogy a sólyom száll szabadon az égen – a múlt tiszteletéért, a gyermekeink jövőjéért.

- LTL -

A Székely Hadosztály parancsnoka Kratochvil Károly, vezérkari főnöke Siménfalvy Károly vezérkari őrnagy volt.

A hiányos felszerelés ellenére a hadosztály számos katonai küldetést sikeresen teljesített. A Székely Hadosztály helyzetét nehezítette az, hogy a Tanácsköztársaság alakulatai ellenségként tekintettek rá, sőt, számos csetepaté is volt a két fegyveres erő között. A két tűz közé került székely harcosok egy része 1919. április 26-án Demecserben letette a fegyvert a román hadsereg előtt. A román megszállók a tiszteket és több katonát egy ideig Brassóba internálták, majd hazaengedték őket. A többség tovább harcolt, egyesek a Tanácsköztársaság hadseregében, felszabadítva a Felvidéket Eperjesig, mások a nyugaton harcoltak és az osztrák csapatok ellen védték Magyarországot.