A kitartás nem elég

A gimnázium első két évében többet beszéltünk oroszul, mint magyarul, de nem bántuk, sőt: ezért mentünk oda. Száraz Ancsa írása.

Sikeres nyelvvizsgával a zsebben még azon sem bosszankodtunk, hogy a rendszerváltás szele kisöpörte a Zrínyiből az oroszt – azóta viszont tudom, hogy sokkal többet veszítettünk ezzel, mint amennyit nyertünk: heti nyolc órát. Mert idegen nyelven tökéletesen beszélni kiváltság, de nem mindenki képes rá. A kiváló nyelvérzék csak egy bizonyos fokig pótolható, a szorgalom és a kitartás pedig önmagában nem elég: kell az a bizonyos plusz, ami vagy bennünk van, vagy sem.

És ugyan azt vallom, hogy annak, aki lépést akar tartani a rohamléptékben fejlődő világgal, legalább egy nyelvet beszélnie kell, nem hagynám veszni azokat sem, akik nem születtek nyelvzseninek – vagy akiknek a szülei nem tudnak magántanárt fizetni. Mert bár lehetnének kitűnő óvónők, tesitanárok vagy művelődés-szervezők, ha a középiskola végéig nem szereznek nyelvvizsgát, a jövő évtől már nem mutathatják meg, hogy mire is lennének képesek.

- Száraz Ancsa -