Múlt, jövő, érték és fejlesztés a törvényszéken

. A terveken impozáns új bejárat, pluszépületszárny, teljesen átalakított belső terek, ügyfélcentrum – kiállítás mutatja be a Nyíregyházi Törvényszék Toldi utcai épületében, hogy a Debreceni Egyetem (DE) építészhallgatói hogyan formálnák át a XXI. századi igényeknek megfelelően a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak most helyet adó épületet.

– A volt építőipari cég székhelyén igyekszünk olyan feltételeket teremteni mind a dolgozóknak, mind az ügyfeleknek, amelyek méltók az ítélkezéshez, a bírósággal szemben támasztott társadalmi elváráshoz.

Ugyanakkor gondolkodtunk abban, hogy ezekkel az adottságokkal hogyan lehet átalakítani olyan modern épületté, amely a 21. századi igényekhez igazodik – mondta dr. Nyakó Zsuzsanna arról, hogy mi adta a 2017-ben kötött együttműködés apropóját; az építészhallgatók féléves feladata volt, hogy nézzék meg az épületet, és tervezzék át.

A meglévőt átalakítani, felújítani

– Többen azt gondolták, hogy ez az épület menthetetlen, majd a hallgatók prezentációját látva úgy vélték, maradjon, mert ha ezekből a tervrészletekből csak néhány megvalósul, az jelentősen emelné az épület és a benne végzett munka minőségét – fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatón Szentirmai Tamás. A DE Építészmérnöki Tanszékének vezetője elmondta: – Mi abban hiszünk, hogy a meglévő épületeket kell átalakítani, bővíteni, gondozni, s nem abban, hogy a helyükre újat építsünk.

Ezért is volt izgalmas kihívás a hallgatóknak a tervezés, megismerték az épület adottságait, a problémákat, s a dolgozók is elmondhatták, melyek azok a funkcionális nehézségek, amik az eredeti kialakításból adódnak – magyarázta a tanszékvezető, s a nagyon sok ötletből is kitűnik, a hallgatók még mentesek a kötöttségektől, oldottan, a problémákra tudnak reagálni – hangsúlyozta Szentirmai Tamás, s kiderült: fontos szempont volt, hogy az épület a használóknak szóljon, a bent dolgozóknak és a betérő ügyfeleknek.

– Az egyetemmel kötött együttműködés időszerű célt, a törvényszék Toldi utcai épületének hosszú távú fejlesztési koncepcióját szolgálja – mondta Klenovics Róbert, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Műszaki Főosztályának vezetője.

– Korábban voltak külső felújítási munkák (hőszigetelés és nyílászárócsere), a pinceszint rekonstrukciója keretében elkészült az irattár, de az átfogó fejlesztés nem történt meg. Ez előttünk álló feladat, és azokat a szempontokat fogjuk figyelembe venni és a megvalósítás során végrehajtani, amelyek a hallgatói tervekben is jelentkeztek – erősítette meg a főosztályvezető.

Épített érték lett

– A történeti értékek, a kulturális örökség, az épített környezet megóvása iránt az OBH elkötelezett, több mint 150 épülettel foglalkozunk, s öröm, hogy a Nyíregyházi Törvényszék az országban a harmadik olyan bírósági épület, amely bekerült a megyei értéktárba – mondta a főosztályvezető, s nem véletlen a szeptember 9-ei időpont.

A magyar értékek napján nemcsak a tervekről, hanem arról is szólt, hogy a Nyíregyházi Törvényszék Bocskai utcai épülete ebben az évben bekerült a megyei, majd a városi értéktárba is.

– A 19. század végén adták át a Vágner Gyula tervei alapján elkészült egyszintes épületet a Bocskai utcán, amely az átalakítások után ma már öt szinten, modern, a kor elvárásaink megfelelő feltételeket teremt a bíróság működéséhez – erről már dr. Nyakó Zsuzsanna, a törvényszék elnöke beszélt, aki azt mondta, bíróságként, épületgazdaként megtiszteltetés, hogy épített értékként kerülhettek be az értéktárba.

– Ez kötelezettség is egyben, mert meg kell őriznünk a legjobb állapotban – említette az elnök, és megjegyezte: a bíróság hagyományai, a példát adó, irányt mutató személyiségek, a független bíráskodás ugyanilyen fontos értékek a törvényszéken és a járásbíróságokon is.

Összegyűjteni, megőrizni az utókornak

– A hungarikumtörvény alkotója talán maga sem gondolta, hogy a törvényszéket is eléri az értékgyűjtő küldetés, s számunkra nagy öröm, ha az élet minél több részét sikerül átitatni ezzel a küldetéssel – mondta Baracsi Endre. A megyei közgyűlés alelnöke emlékeztetett rá, megyénk az elsők között hozta létre az értéktár bizottságát, amelynek tagjai elhivatottak az értékgyűjtésben.

Mára több ezer embert sikerült „megfertőzniük” az értékmentéssel, -gyűjtéssel, s bízik benne, hogy egyre több értéket, amelyekre méltán lehetünk büszkék, tudnak megőrizni az utókornak.

– A beérkező javaslatokat megvizsgálva döntünk arról, hogy azok a megyei értékek közé sorolhatók-e. Ez lehet egy módszer vagy hagyomány, az épített örökség terén még nem 100 százalékos a lajstrom, ezért is volt nagy öröm a törvényszék épületének jelölése – vélekedett Karaova Magdolna, a megyei értéktár bizottság elnöke.

– Az értékmegőrzés mellett kevésbé figyelünk az értékteremtésre. Fontos feladata lehet az egyetemi hallgatóknak, hogy most teremtsenek a jövőnek értéket, ennek a kulcsa kezükben van a tervezéssel. Újonnan teremtett értékként akár a Toldi utcai épület is bekerülhet a felújítás után az értéktárba.

KM