Nyíregyháza leggyászosabb napja

Bár a II. világháború már 1939. szeptember elsején megkezdődött, Nyíregyháza lakossága több éven keresztül csak a frontról hazaküldött levelekből és a harcmezőkről hazatért katonáktól hallott az eseményekről. Aztán 1944 nyarán egy-két légitámadás már jelezte, hogy Nyíregyháza sem vonhatja ki magát a világtörténelmi események alól, majd következett 1944. szeptember 6., a város történetének leggyászosabb napja.

Azon a szép, kora őszi szerda reggelen 116 amerikai repülőgép indult Magyarország felé. A dél-olaszországi repülőtereken az 55. bombázó hadosztály négy ezredének B–24-es, négymotoros Liberator hadászati nehézbombázói 1160 bombával a fedélzetükön emelkedtek a levegőbe, hogy az előző napon kapott parancs szerint megsemmisítsék a nyíregyházi vasútállomáson lévő, a német katonáknak utánpótlást szállító vasúti szerelvényeket. 10 óra 50 perckor megszólaltak a város légoltalmi szirénái…

Három hullámban

A Városvédő Füzetek sorozat 29. füzetében dr. Bene János címzetes múzeumigazgató Nyíregyháza tragikus napja címmel részletesen bemutatta azt a drámai napot, lapunkban most az írásból néhány részletet ragadunk ki.

„A riasztás elrendelése után megszólaltak a város légoltalmi szirénái, de akkorra az első bombázóhullám (58 db Liberator) már meg is érkezett, s elkezdte szórni a bombákat. Ezeket a gépeket a figyelők még meg tudták számolni, azután már mindenki rohant az óvóhelyek, a légoltalmi árkok és a pincék felé. Az első hullám célja a villanytelep elpusztítása volt, de a korai kioldás után a bombák lakatlan területre zuhantak. A második hullámban érkező bombázók okozták a legsúlyosabb károkat, s követeltek emberáldozatokat. A ledobott bombák elpusztították a MÁV-fűtőházat, a mozdonyfordítót, a mellette lévő sporttelepet és a Hadikfalvának nevezett honvéd altiszti lakótelep több lakását. Ez a szőnyegbombázás teljesen elpusztította a vasútállomást is, s az állomással szemben lévő utcákon álló házakat, valamint az állomás mögötti dohánybeváltót. Találatot kapott a nagy lovassági laktanya (ma Huszártelep) több épülete, elpusztult a közraktárak (a vasútállomástól a kisvasút telephelyéig állt épületek) egy része is. A harmadik támadóhullám bombái szintén lakatlan területre, a várostól északnyugatra, 3 kilométerre zuhantak le…

…A támadó kötelékek távozásával szinte egy időben azonnal megkezdődött a mentés, a károk felmérése… Maga a lakosság is sietett a mentési munkálatok végzésére. A munkálatokat azonban nehezítette egyrészt a vízhiány, mert a bombák a MÁV-állomás és a dohánybeváltó tartály- és vezetékrendszerét is szétrombolták, és a vizet úgy kellett odaszállítani.”

Az állomáson és a temetőben

A tragédia évfordulóján megemlékezést rendez a nyíregyházi önkormányzat, a Jósa András Múzeum és a Nyíri Honvéd Egyesület. Szeptember 6-án először 9.30-kor a vasútállomásnál idézik fel a borzalmakat. Dr. Ulrich Attila alpolgármester köszönti a vendégeket, a múltat Holmár Zoltán történész idézi fel. Ezután 10.30-kor az Északi temetőben lesz megemlékezés, beszédet mond Komiszár Dénes történész, majd katonai tiszteletadás mellett elhelyezik a kegyelet koszorúit.

KM