Az ország biztonságát garantálni kell!

Elődje, gróf Csáky Károly előtt tisztelgett a közelmúltban Balsán dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Az emléktábla avatásán adott interjút a Kelet-Magyarországnak, s kérdeztük a haderőfejlesztés eredményeiről, terveiről.

Ha összehasonlítjuk a Magyar Honvédség tíz évvel ezelőtti és jelenlegi állapotát, helyzetét, miben látja a legfontosabb különbségeket?

Elsősorban abban, hogy a régóta fejlesztésre és megbecsülésre váró Magyar Honvédség – elhivatott katonáival együtt – végre a fejlődés útjára léphetett. A magyar kormány határozott támogatása mellett, talán az utolsó pillanatban, de még időben tettük meg ezt a lépést. Fontos volt, hiszen a világban, de még a szűkebb környezetünkben bekövetkezett negatív irányú biztonsági változások is indokolttá tették a katonai-stratégiai szemléletváltást. Az új szemlélet legfontosabb alapelve, hogy az új kihívások kezeléséhez egy fejlett és ütőképes, nemzeti önerő megteremtése szükséges. Olyan haderő megteremtése, mely garantálni képes Magyarország és a magyar emberek békéjét és biztonságát. Így Magyarország védelmét három alappillérre helyezte a kormány: a Magyar Honvédség képességeire, a szövetségi együttműködésre és az állampolgárok honvédelem iránti elkötelezettségére. A folyamatosan növekvő honvédelmi költségvetés és a kormányzat politikai támogatása révén a haderő helyzete folyamatosan javul, miközben a honvédség hosszú ideje elvesztett érdemi képességeket nyer vissza, illetve teremt újakat. Nekünk a magyar emberek érdekében előrelátóan, felelősen gondolkodva kell az ország biztonságát garantálni. Nincs kétségem afelől, hogy az országnak most áldozatot kell hoznia biztonságunk érdekében, és hogy ezen az úton jó irányban haladunk.

Folyamatosan érkeznek a csúcstechnikát jelentő eszközök. Figyeli-e a katonái arcát, amikor birtokba veszik ezeket?

Ki ne örülne annak, hogy amire hosszú évek óta szívből vágyik, azt egyszer csak megkapja? Csak egy apró történetet engedjen meg. Amikor Magyarországra érkeztek az első Leopard harckocsik, Lőrincz Gábor dandártábornok, az MH 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka, aki egyébként igen szigorú, „morcos tekintetű” katona, fülig érő mosollyal ült az újonnan átvett, Leopard típusú harckocsi tornyában. Ez önmagáért beszél, mindent elárul katonáink érzelmi helyzetéről. Napról napra egyre modernebb, nemzetközi viszonylatban is elismert fegyvereket, haditechnikai eszközöket, felszereléseket vesznek a kezükbe, amelyeket büszkén viselnek és kezelnek.

A honvédség növekvő presztízse hatással van az önkéntes haderő gyarapodására is?

Egyértelműen. A Magyar Honvédség nemcsak a technikai eszközök beszerzése és fejlesztése terén, de az önkéntes katonai szolgálatot vállalókat nézve is hatalmas fejlődésen megy keresztül. Ez így van rendjén, hiszen hogy a térség egyik legütőképesebb és technikailag legjobban felszerelt hadseregévé váljunk, rájuk is szükségünk van, méghozzá minél nagyobb létszámban. Mindez jól tükröződik az önkéntes szolgálati formák sikerességén, amit jól jellemez, hogy míg 2010-ben mindössze 17-en szolgáltak tartalékosként a Magyar Honvédségben, addig idén augusztusban a tízezredik jelentkezőt köszöntöttük. Mint látható, az impozáns és a szövetségeseink által is elismert fejlesztéssorozat ismét izgalmassá és vonzóvá tudta tenni a katonai hivatást. Az említett létszámon felül most vannak speciális önkéntes tartalékos katonáink is. Ezt a lehetőséget elsősorban azok számára teremtettük, akik a koronavírus-járvány idején elvesztették munkahelyüket. Részükre 6+6 havi foglalkoztatási lehetőséget biztosítunk, bízva abban, hogy ez idő alatt ismételten el tudnak helyezkedni a polgári életben, de kicsit bízva abban is, hogy hosszabb távra válik vonzóvá számukra a katonai életpálya. Mindezt a kormány gazdaságvédelmi akció­tervéhez csatlakozva hoztuk létre, és ezzel háromezer embernek tudunk segíteni. Akik most katonának jelentkeznek, jól látják, hogy a Magyar Honvédség a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programnak köszönhetően biztos jövőt garantál számukra.

A magyar haderő korszerűsítési programja a gazdaság egyik motorja is lehet. A Lynx harcjármű gyártására létrehozott magyar–német vegyesvállalat nemzetközi szinten is komoly visszhangot váltott ki. Hogyan mérhető ez a hazai munkahelyteremtésben, innovációban?

A beruházás nemcsak a ­NATO-vállalásaink teljesítését segíti elő, és nemcsak biztonságpolitikai jelentőséggel bír, de gazdaságpolitikai szempontból is jelentős. Mintegy 60 milliárd forint összértéket képvisel, és a beszállítókat is beleértve legkevesebb félezer munkahelyet teremt. Az együttműködés komoly hozzáadott értéket jelent, hiszen a közös vállalkozás a harcjárművek gyártása mellett azok fejlesztésével, tesztelésével is foglalkozik. A Rhein­metall-lal együttműködve, a gyártóüzemen túl mintegy 20 hektáros területen a Lynxek és egyéb hadiipari járművek tesztelésére alkalmas tesztkörnyezetet is kiépítünk. Ezzel egy újabb, nemzetközi szinten is jelentős ipari innovációs bázis jön létre az országban. A beruházás tovább erősíti a hazai ipar potenciálját és a kapcsolódó magyar vállalkozások beszállítási lehetőségét.

Vibrál és változik a világ körülöttünk, új kihívások mentén kell formálni a biztonságpolitikát. Napjainkban mit tekinthetünk a legnagyobb kockázati tényezőnek?

Magyarország a biztonsági környezetet nemzeti szempontból kiindulva, de európai és transzatlanti kontex­tusban értelmezve vizsgálja. Ezért is fontos Magyarországnak a részvétel a NATO által meghatározott „keleti” és „déli” fenyegetettségi irányokkal kapcsolatos tevékenységekben. Ennek tükrében tartjuk kiemelten fontosnak a kibertérben jelentkező kockázatokat és kihívásokat, valamint az illegális migráció és a terrorizmus jelentette biztonsági fenyegetéseket. A fő cél a magyar családok biztonsága, a nemzeti kultúrán nyugvó életfelfogás és az ezeréves múltból fakadó társadalmi értékek és értékrend megvédése. Magyarország számára elsődleges prioritás a Nyugat-Balkán stabilitásának és biztonságának fenntartása, az ezzel kapcsolatos együttműködés pedig nemcsak az Európai Unió, hanem a NATO számára is rendkívül fontos. Senki előtt nem titok, hogy az európai biztonság és az illegális tömeges migráció között összefüggés van.

Ezért Magyarország és a Magyar Honvédség támogatja az EU válságövezeteiben működő, a kiváltó okokat kezelő és stabilizációt elősegítő katonai műveleteiteket. Gondoljunk arra, hogy történelmi léptékben mérve a délszláv válság nem is volt olyan régen, és az akkori konfliktus a mai napig nem rendeződött megnyugtató módon. Egyedül az ott szolgáló békefenntartó katonák – többek között több száz magyar katona – jelenlétének eredményeként van a Nyugat-Balkánon viszonylagos béke. Ukrajnában a hadviselés egy új eljárását figyelhettük meg, a területfoglalást komolyabb erők bevonása nélkül. Mint ahogy a korábbiakban már említettem, komoly biztonsági tényezőt jelent a kiberhadviselés, hiszen ma már az élet szinte minden területén jelen van, sőt meghatározó szerepet tölt be az informatikai támogatottság, amely magával hozza a kibertámadások lehetőségét is. A kibertérben lévő fenyegetésekre is tudnunk kell reagálni, amelyhez szintén kiképzett katonákra és korszerű technikai eszközökre van szükség. Ennek érdekében a Szentendrén létrehozott kiberakadémián olyan szakembereket képzünk, akik megállják a helyüket az informatikai hadviselés világában is.

Aki ismeri, tudja, hogy a pillanatnyi beosztástól és pozíciótól függetlenül milyen erős Önben a bajtársi szellem. A nyugállományú katonákról sem feledkezik meg, ezt jelzi az obsitos- és a veteránprogram s az, hogy személyesen tájékoztatja őket a haderő fejlesztéséről. Miért tartja fontosnak ezt?

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egy életpályát vázol fel a honvédelemért tenni akaró fiataloknak, az aktív katonáknak, de emellett fontos feladatként gondoskodik a nyugállományba kerülőkről is. A kormány idősügyi politikájával összhangban kerestük meg, hogy miként tudjuk támogatni azokat, akik életük aktív szakaszában szolgálták hazánkat. Azonban nemcsak az adott nyugállományú hivatásos katonákról kívánunk gondoskodni, hanem a családjukról is, hiszen nélkülük nem tudtak volna megfelelni az esküjükben tett fogadalmuknak. A Magyar Honvédség kötelékében mintegy negyvenezer olyan nyugállományú, volt katona vagy honvédségi alkalmazott van, aki a honvédség gondoskodási körébe tartozik. Sokuk ma is kitüntetett figyelemmel, aggódó érdeklődéssel tekint a Magyar Honvédségnél zajló történésekre, hiszen valamikor ők is a hazájuk és a magyar emberek védelmére tettek esküt. Negyvenhárom évnyi katonai szolgálattal a hátam mögött ezért kezdtem úgymond országjárásba, hogy hazánk minden régiójában a nyugállományú katonák megismerhessék a Magyar Honvédség egészen 2032-ig előremutató terveit. Érezzék, hogy ők is részesei ennek a programnak, amelynek megvalósításában számítunk rájuk. Aki ugyanis egyszer esküt tett az ország és polgárainak védelmezésére, az egy életre elkötelezte magát a haza, a béke és biztonság, valamint a magyar emberek ügye iránt. Akik eljönnek ezekre a találkozókra, életükkel és a maguk mögött hagyott, lelkiismeretesen végigszolgált évekkel teszik hitelessé a Magyar Honvédséget a mai fiatalok számára. Utóbbiak megszólítása szempontjából is fontos az ő véleményük, ugyanis a katonának jelentkezők több mint fele a motivációt a szülőktől, nagyszülőktől, rokonoktól, katonaviselt ismerősöktől kapja.

Nyéki Zsolt

Borítókép: Lynx gyalogsági harcjármű