Nem engedte a fényűzést

Az aradi vértanúk emléknapjához, október 6-a gyásznapjához és Trianonhoz egyként kapcsolható annak a történelmi személyiségünknek a neve, akinek pályaívét a legutóbbi levéltári napon dr. Bene János címzetes múzeumigazgató rajzolta fel. Gróf Károlyi Gyula ugyan a Horthy-korszak szürke eminenciásaként került a történelem lapjaira, erős érdekérvényesítő képessége, kötelességtudó és lelkiismeretes közéleti szerepvállalása miatt mégis megilleti, hogy alakját megidézzük.

Főúri neveltetést kapott

A szatmári békeszerződést létrehozó gróf Károlyi Sándor egyenesági szépunokája, a Magyar Tudományos Akadémiát is alapító gróf Károlyi György unokája egy Ybl Miklós áttervezte nagybirtokosi kastélyban, Mácsán nevelkedett. Károlyi Tibor országgyűlési képviselő, a főrendi ház elnöke és Degenfeld Schomburg Emma gyermekeként ugyanakkor nem itt, hanem a családi központban, Nyírbaktán született 1871-ben. Aligha szenvedett bármiben is hiányt az üvegházzal, könyvtárral, 47 szobával rendelkező, 20 hektáros parkkal körbevett főúri lakhelyen.

– A család ugyan aulikus, vagyis kiegyezéspárti volt, a kastélykertben 1849-ben eltemetett Aulich Lajos és Damjanich János sírja fölé méltó síremléket emeltek, és minden halottak napján megemlékeztek a két vértanúról. Károlyi Gyula állami és jogtudományi doktori végzettséget Budapesten szerzett, az okos és képzett férfiút mégsem vonzotta a nagyváros,

a társasági élet. Feleségét – egyben unokatestvérét –, Károlyi Melindát is Mácsára hozta, itt született három lánygyermekük. Kezdetben, mint felsőházi, illetve MTA-tag, később Arad vármegye és a város főispánja, csöndesen élte főúri életét, amíg ki nem tört az első világháború. Harctéri szolgálatra jelentkezett, majd a Császári és Királyi 3. gróf Hadik András Huszárezredben tartalékos hadnagyként szerzett komoly érdemeket. Az 1. osztályú (nagy) Ezüst Vitézségi Érmet, és a közel háromhavi folyamatos, első vonalbeli szolgálata után a Károly-csapatkeresztet ugyancsak mellkasára tűzték. Felesége javaslatára és rokona, gróf Tisza István miniszterelnök felterjesztésére IV. Károly a Mátyás-templomban – 46 társával együtt – aranysarkantyús vitézzé avatta – sorolta a fontos részleteket dr. Bene János.

A csöndes visszahúzódó férfiú életének első nagy megrázkódtatását a polgári életbe visszatérve 1919-ben élhette át: az év tavaszán Erdély és Partium – és így a család – idegen, román fennhatóság alá került. Mivel a Tanácsköztársaságtól se várhatott semmi jót, 1919. május 5-én Aradon ellenkormányt alakított, amit később kénytelen volt Szegedre áttelepíteni. Nem sokkal ezután kérte fel hadügyminiszterének az akkor már Kenderesen élő gróf Horthy Miklóst, életre szóló barátságuk is innen datálódik.

A gazdálkodó és a politikus

– Miniszterelnökként három fontos feladat várt rá: elfogadtatni kormányát az Antanttal, újjászervezni a közigazgatást, és felállítani valamiféle hadsereget. Viszont az Antant bizalmatlansága miatt július 12-én lemondott tisztségéről. A Mácsára visszavonult gróf életét Trianon alapjaiban törte derékba. Feleségével közösen több mint 14 ezer holdnyi birtokukat csatolták el kastélyostól, gazdaságostól, ezért is döntöttek az áttelepülés mellett 1922-ben. Egy ideig még bérbe adták elszakadt földjeiket, később igyekeztek azokat kiárusítani. Hazaszeretetüket jellemzi, hogy amikor 1937 augusztusában a mácsai birtokot is eladni kényszerültek, 800 négyszög­ölet megtartottak. Éppen azt a parcellát, ahol az aradi vértanúk pihennek. Megmaradt magyarországi ingatlanvagyonukkal – valamivel több mint 12 ezer holddal rendelkeztek, nem beszélve Károlyi Melinda fővárosi palotájáról – még így is tehetőseknek számítottak. Tiborszállás, Halmos és Vadaskert összevonásával jelentős és modern – villamosított, vasúttal ellátott – házi kezelésű birtoktest jött létre, amit a gróf olyan mintagazdasággá formált, ahol gazdatisztjeit, cselédeit is különösen megbecsülte. Magas jövedelmet biztosított a számukra, kertet, állatot tarthattak, cseréppel fedett téglából épült házukba bevezették az áramot, gondoskodott gyógy­kezelésükről iskoláztatásukról, könyvtár, focipálya, kedvezményesen szolgáltató vegyeskereskedés állt „háza népe” rendelkezésére – haladtunk a történetben.

Dr. Bene Jánostól megtudhattuk, hogy a kormányzó egyre magasabb tisztségekre szemelte ki, így lett felsőházi tagból, később koronaőrből, Horthy megbecsült tanácsadójából, külügyminiszteréből 1931 őszétől ismét az ország miniszterelnöke. Pályáját megint csak a történelem keresztezte, Gömbös Gyula fellépésével másodszor is visszavonult. Hogy Horthy maga mellett tartsa, titkos tanácsosává nevezte ki, de a második zsidótörvény miatt felháborodva végül minden tisztségéről lemondott. A háború befejezését – amit oly buzgón támogatott – még megérte, 1947. április 23-án hunyt el Budapesten.

MJ