koronavírus

2020.12.16. 14:00

Cél: megszakítani a fertőzési láncot

A védőoltásoknak köszönhetően pusztító betegségektől menekült meg az emberiség.

Kanalas Ottilia

Fotós: Mate Janos

Fotós: Mate Janos

Az elsődleges kérdés most nem az, hogy mennyi ideig nyújthat védelmet a koronavírus elleni vakcina, hanem hogy mennyien veszik fel az oltást, és kialakul-e néhány hónap alatt a lakosság többségénél a kórokozóval szembeni védettség, megszakadhat-e a fertőzési lánc. Dr. Papp István gyermekgyógyász főorvost többek között a hazai oltási hajlandóságról is kérdeztük, ugyanis a védőoltásoknak köszönhetően számos, egykor pusztító betegség és járvány tűnt el körülöttünk.

Az elmúlt 15 évben nem kevesebb mint 29-féle védőoltást kapott, akkor sem ijedt meg, amikor egyszerre három különböző vakcinát vett fel, hogy a világ valamely távoli pontjára elutazhasson. Dr. Papp Istvánt sokan ismerik, a Kelet-magyarországi Speciális Mentő Egyesület orvosaként szinte minden kontinensen megfordult már, humanitárius segítséget nyújtott természeti katasztrófák helyszínén Pakisztántól Srí Lankáig. Nemzetközi viszonylatban is látja, mely országokban milyen típusú betegségek ellen oltanak, illetve hol szenvednek hiányt alapvető védőoltásokból, ami – ha nem is világszinten, de – elszórt járványokhoz vezet. A jelenlegi pandémiás helyzetből az egyetlen kiutat a védőoltás jelenti, a koronavírus elleni vakcina immár elérhető távolságban van.

Most az lenne fontos, ha az emberek kizárólag a tudósokra, az orvosokra figyelnének, ellenben óriási károkat okozhatnak az oltásellenes hangok.

Ragályok térnének vissza

– A védőoltások előnyei jóval meghaladják az alkalmazással járó minimális kockázatokat, mellékhatásokat. Ezt mindenki tudja. Többféle oltáson vagyok túl, jómagam mindössze a szúrások helyét fájlaltam 1-2 napig, de komolyabb tünetre sosem panaszkodtam. Praxisomban sem volt rá eset.

Dr. Papp István gyermekgyógyász főorvos, speciális mentőorvos | Fotó: Máté János

Magyarországon kiváló az oltási fegyelem. Az évtizedek óta alkalmazott vakcinák beváltak, a csecsemőkori védőoltásokat a gyerekek 96-97 százaléka megkapja itthon. Kizárólag azok nem, akik valamilyen ritka betegséggel, immunológiai gyengeséggel küzdenek, de az úgynevezett nyájimmunitás miatt – mivel a nagy többség be van oltva – ők is védettséget élveznek a különböző fertőzésekkel szemben, ezért nem alakulhatnak ki nagy járványok (eltekintve a mostanitól, amit egy eddig ismeretlen, új vírus idézett elő).

Ez a több évtizedes gyakorlat odáig vezetett, hogy sokan úgy gondolják, minek is kell oltani, amikor bizonyos vírusok, baktériumok nincsenek jelen a közösségekben. Ez óriási tévedés! Ezek a kórokozók potenciálisan itt vannak körülöttünk, és ha lazul a fegyelem, újra felüthetik fejüket közöttünk.

– A legközelebbi példa erre a kanyarójárvány. Alig három éve Nyugat-Európa egyes országaiban, Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában tragikus gyerekhalálozásokról számoltak be a hírek. Tudniillik, ahol „vándor életmódot” folytatnak a családok, országon belül gyakran költöznek, vagy a szülők külföldön vállalnak munkát, akaratlanul is kimaradnak az oltási rendből a gyermekeik. Nincs állandó védőnőjük, háziorvosuk, egyszerűen kiesnek az egészségügyi rendszer látóköréből – jegyezte meg a főorvos.

Hozzátette, a kanyaró (morbilli) vírusa a beteg váladékaival ürül, cseppfertőzéssel terjed, súlyos komplikációkkal járhat: a betegségben felléphet középfül-, tüdő- és agyvelőgyulladás

Többlépcsős védelem

Az időről időre „visszatérő” súlyos fertőzések sorába illő példa a járványos gyermekbénulás is. Legutóbb két kárpátaljai járásban egy négyévesnél, illetve egy 10 hónapos csecsemőnél azonosították a poliovírust, ami ellen nálunk 2, 4, 6, 21 hónapos korban és 6 évesen kapnak védőoltást a gyermekek.

– A betegség már az ókorban is jelen volt, múmiák sorvadt lábából felismerték. Évszázadok, évezredek teltek el anélkül, hogy járványos méreteket öltött volna. Az 1930-as években Amerikában bukkant fel a több fázisban lezajló kórság, 1938-ban Franklin D. Roosevelt – aki maga is áldozata volt – megalapította a Gyermekparalízis Alapítványt, amelynek fő célja a megfelelő védekezés megtalálása volt. Hogy addig, hol „rejtőzött” a vírus, nem tudni, de később tömegével betegedtek meg gyerekek, az 1950-es évek közepén itthon is. Egy részük átvészelte tünetmentesen (ahogyan most a koronavírusnál is), volt, akinél láz, izomfájdalom, fejfájás jelentkezett, de spontán meggyógyult, a fertőzöttek körülbelül 1-2 százaléka sajnos visszafordíthatatlanul lebénult (a koronavírusnál is körülbelül ez az arány kerül lélegeztetőgépre) – jegyezte meg a főorvos, és hozzáfűzte, a gyermekbénulás ellen több kísérlet is volt, először a Salk-vakcina, azután egészen az 1990-es évekig a Sabin-csepp jelentette az elsődleges prevenciót, a jelenleg alkalmazott oltási forma, mely egyesíti a Salk-oltás biztonságosságát és a Sabin-csepp tartós védettséget kiváltó hatását, egész életen át megóv a kórtól.

Néhány hónapnyi lépéselőny

A koronavírus elleni vakcinánál az egyik leggyakoribb kérdés éppen az időfaktor, miért csupán 6 hónapig nyújtanak védelmet az új fejlesztések.

– Egy teljesen új oltóanyagról van szó, nagyon nehéz előre meghatározni, meddig óv meg, és a mechanizmusánál elsődlegesen nem is az időtényező számít. A hatásmechanizmusnál ne úgy képzeljük el, hogy az ellenanyag mindvégig, folyamatosan jelen van a beoltott ember szervezetében, és ott kering. A vakcinában lévő anyagok megtanítják a szervezetet küzdeni a vírus ellen, ezt a „tudást” az immunrendszerünk eltárolja valamelyik „rejtett fiókjában”, és amikor szükséges, előveszi azokat a sejteket, amelyekbe a vírus elleni harc­hoz szükséges információk elraktározódtak. A tudósok úgy vélik, ha viszonylag rövid időn belül sikerülne átoltani a lakosságot, és a népesség több mint 60 százaléka védettséget élvezne, megszakadhatna a fertőzési lánc.

Humanitárius segítség Szudánban | Fotó: Dr Papp István archívuma

Néhány hónap alatt sokat javulna a járványhelyzet. Persze, a világból nem tűnne el a Covid–19 kórokozója, csupán átmenetileg csillapodna a pandémia. Meg kell jegyezni, hogy a biztonságunk nagyban függ attól is, mikor kezdenek hozzá lakosaik átoltásához a környező országok, milyen rendben, milyen fegyelemben szervezik meg a védekezést. Az oltás önkéntes lesz, ­mindenki maga döntheti el, hogy szeretné-e azt felvenni. Első körben a leginkább veszélyeztetett populációs csoportoknak nyújthatna védelmet. A vakcinák biztonságosságát, az esetleges mellékhatásokat, az ellenjavallatot (kik nem kaphatják meg), illetve a fejlesztések hatékonyságát a magyarországi vizsgálatok fogják tisztázni. A mellékhatásokról pedig annyit szoktam mondani a pácienseknek, hogy ha valakit letaglóz egy például az influenza elleni oltásba ­bekerülő legyengített kórokozó, képzelje el, hogyan reagálna a vad vírusra. Ezt tegye mérlegre, mielőtt dönt, kéri-e vagy sem a védőoltást.

KO


Két gyártó csatája okozott zűrzavart?

Dr. Papp István arra a kérdésre, hogy miért erősödnek fel újra és újra az oltásellenes hangok, visszament 1998-ig.

– A legszélesebb körben az MMR-oltás (a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő elleni oltás) ellen emelték fel a hangjukat a szülők, miután elterjedt a vakcináról, hogy autizmust idéz elő csecsemőkorban. Egy neves orvosi szaklapban (The Lancet) 1998-ban jelent meg egy cikk Andrew Wakefield tanulmányáról, amelyben mindösszesen 12 fejlődésében visszamaradt gyermeket vizsgáltak az oltással összefüggésben, de a következtetések is találgatáson alapultak. Mégis egy világszintű mozgalmat indítottak el téves következtetésükkel.

A cikket végül 2010-ben visszavonták, Wakefieldtől elvették az orvosi engedélyét, de mint utóbb kiderült, valójában két konkurens oltóanyaggyártó versengése lapult az egész ügy hátterében. Az egyik gyár bérelte fel az orvost, hogy írja meg a cikket, ami eredetileg a másik gyártó készítményét kritizálta volna és kiáltotta volna ki veszélyesnek. A sztorinak ezt a részét azóta is elhallgatják, bár ma már ebben a digitalizációval átszőtt világban egy hasonló történetre hamar fény derülne, és az is tagadhatatlan, hogy a gyógyszeripar óriási üzlet, ám a profit nem állhat emberéletek felett…

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában