Szarmaták éltek Nyírbátorban

Közel egy hektáron végeznek régészeti kutatást a nyírbátori ipari park területén nyíregyházi régészek. A feltáró ásatáson eddig egy szarmata települést találtak.

Csontok a terménytárolókból

– Ezek a méhkas alakú kerek mélyedések terménytároló gödrök voltak – vezet körbe a helyszínen Toldi Zoltán, az ásatást vezető régész.

– A tél közeledtével ezekbe öntötték a terményeket, majd sárral vagy agyaggal letapasztották úgy, hogy a levegő ne férjen hozzá. Amikor megszűnt ez a funkciójuk, akkor hulladékgödörnek használták. Rengeteg csont és edénydarab került elő ezekből a gödrökből. A csontokból arra lehet következtetni, hogy mivel táplálkoztak azok, akik itt éltek.

A régész szerint ez a település a harmadik században épülhetett meg itt Nyírbátor határában.

– A szarmata egy iráni eredetű lovas nomád nép volt, elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak az 1–2. században – fejti ki Toldi Zoltán.

– A második század végétől álltak át a földművelésre.

A terepen találtak házakat is.

– Azt még nem tudjuk, mik kerülnek elő a földből, hiszen még csak egy kis szeletét tártuk fel annak az egy hektárnak, amit január végéig meg kell kutatnunk – magyarázza az ásatás vezetője.

– Két házhelyet már találtunk, de kerülhet elő még több is. A jobb állapotban lévő nagyjából négyszer öt méteres lehetett, ami mai szemmel kicsinek tűnhet, de akkoriban csak aludni vagy a hideg elől mentek be a házba az emberek, egyébként az egész napjukat a szabadban töltötték.

Az biztosnak tűnik, hogy az egykor itt élők állattenyésztéssel foglalkoztak, hiszen lovak és disznók maradványai is kerültek már elő a földből.

– Viszonylag sok kutyacsontot, koponyát is találtunk. Ezek nagyjából közepes méretű kutyák voltak. A szarmaták ismereteink szerint szerették az ebek társaságát, a jelző- vagy terelőkutyák pedig szívesen maradtak az ember társaságában, főleg, ha volt elég táplálék.

Korongolt edény

A mostani feltárás eddigi legépebb és legértékesebb lelete egy teljes egészében megmaradt korongolt agyag­edény. A talpa szép sima, az edénytest egy kicsit lejt.

Ez a korong hibája is lehet – magyarázza Toldi Zoltán. – Azt nem tudjuk teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy ezt az edényt itt készítették, hiszen már akkoriban is elég élénk volt a kereskedelem, így lehet, teljesen máshonnan származik a lelet, erre azonban csak az ezzel foglalkozó szakemberek tudnak majd válaszolni.

JG