Fejlesztés a máért, a holnapért

Bár az elmúlt évtizedekben nagyon sokat fejlődött Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, azonban a történelmi múlt és a hátrányos gazdasági-társadalmi környezet még mindig érezteti hatását: a falvakban és a városokban élők között nincs még meg az esélyegyenlőség, jelentősek az eltérések az életfeltételeket tekintve. Sok még tehát a tennivaló, s a hátrányok lefaragására újabb esélyt jelent megyénk számára a 2021-es évvel elkezdődött hét­esztendős, uniós fejlesztési ciklus.

Bölcsődék, óvodák, piacok

– Bár még nem született kormányhatározat, de arra számítunk, hogy az előző hétévi forrás összegét a további fejlesztésekre az új ciklusban is megkapjuk. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében az elmúlt időszakban Nyíregyházával együtt 150 milliárd forintot kapott a megye, s ezzel a nagyságrenddel számolunk most is – tájékoztatta szerkesztőségünket Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke.

– Ez csupán az a keret, amely felett a megyei önkormányzat döntés-előkészítő hatáskörrel rendelkezhet, ettől azonban jóval több uniós forrás érkezik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe az elkövetkező hét évben. A teljesség igénye nélkül hadd utaljak a járvány utáni újjáépítési programokra és forrásokra, a kohéziós eszközökre, ezek jóval meghaladhatják az 500 milliárd forintot is.

A TOP Plusz (2021–2027) forrásaira megyénk önkormányzatai, egyházi és civil szervezetei pályázhatnak, illetve a megyei munkaügyi paktumon keresztül a megyei gazdálkodó szervezeteket is támogatja a megyei önkormányzat a munkahelyek megtartása és újak létrehozása érdekében. A TOP Plusz pénzügyi keretéből támogatható 2021–2027-es időszak céljai hasonlóak a mögöttünk hagyott ciklus irányelveihez. A települési önkormányzatok pályázhatnak közszolgálati fejlesztésekre, így bölcsődékre, óvodákra, valamint az egészségügyi alapellátás valamennyi területére. Forrás igényelhető továbbá a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére, energetikai korszerűsítésre, iparfejlesztésekre, valamint helyi piacok megvalósítására. Várhatóan a belterületi önkormányzati utak fejlesztése is népszerű lesz.

– Az új elemek között ki kell emelnem, hogy a megyei önkormányzat sikeresen pályázott projekt-előkészítésre is, például a mérnöki tervezés költségeinek támogatására. Így az önkormányzatok a fejlesztések, beruházások terveztetési költségeivel tudnak takarékoskodni, erre korábban nem volt lehetőség – folytatta Seszták Oszkár.

Társadalmi egyeztetés

– A tervezésben egyeztettünk megyénk lakóival – a megyei önkormányzat honlapján a tervek elérhetőek –, önkormányzataival, az iparkamara, az agrárkamara és más szakmai szervezetek, valamint a felsőoktatási intézmények képviselőivel. Rendszeresen tartottunk projektmegbeszéléseket is online formában. Megkérdeztük a civil szervezetek véleményét, továbbá egyeztettünk a járási központokkal. Tanácskoztunk a három decentrum városunk – Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor – polgármesterével. Hadd köszönjem meg az újságon keresztül is mindenki segítségét és hatékony együttműködését. A közös munkával nem új tervet alkottunk, hanem az előző időszak terveit és céljait fejlesztettük tovább, az előző hét év munkájára és eredményeire építkeztünk.

– Mindezzel az is célunk, hogy növeljük a megye településeinek lakosságmegtartó erejét. A megyében élő minden egyes embernek igénye van arra, hogy az életminőség ne különbözzön semmiben sem a városi emberekétől. Meggyőződésem: ha élhető és vonzó alternatívát nyújtunk, akkor megáll az elvándorlás a falvakból, s az valamennyiünk számára nagyon fontos, hogy megőrizzük a kistelepüléseket. Ebben partnerünk a Magyar Falu Program, hiszen hatékonyan közreműködik a falvak fejlesztésében, a forrásaival segíti a mi céljainkat is.

– A koronavírus-járvány rámutatott az internet fontosságára. Azt a tanulságot vonhattuk le belőle, hogy egy kistelepülésen is lehet otthonról dolgozni, ennek azonban az a feltétele, hogy valamennyi településen alapvető közszolgáltatás legyen az internet elérhetősége – értékelte az elmúlt egy év tapasztalatait a megyei közgyűlés elnöke. – Az iparfejlesztést folytatnunk kell, s ebben nagy szerep hárul a decentrumokra, járási központokra.

– Ha jó útjaink vannak, akkor nem okoz nehézséget a munkahely megközelítése, ha lakóhelyünktől 20-30 kilométerre is van. Természetesen a legideálisabb az lenne, ha mindenki a lakóhelyén dolgozhatna. Több éve dolgozunk a Nyírség vízutánpótlásának megoldásán is, hiszen az éghajlatváltozás miatt ez komoly problémát jelent.

Várják a pályázati kiírásokat

– Úgy gondolom, a TOP Plusz első pályázatai az idén májustól jelenhetnek meg. Információink szerint az első körben a négy és öt számjegyű utak fejlesztése, a megyei munkaügyi paktum felhívása jelenhet meg, de természetesen valamennyi fejlesztési terület érintett lehet.

– A polgármesteri visszajelzésekből tudom, hogy nagyon várják már a pályázati kiírásokat. Érdeklődésük érthető, hiszen a települési önkormányzatok célkitűzései megegyeznek a megyei önkormányzat céljaival.

– Valamennyien azt szeretnénk, hogy megszűnjön megyénkből az elvándorlás, mindenki a szülőhelyén, a lakóhelyén találja meg a boldogságához, gyermekei felneveléséhez nélkülözhetetlen feltételeket, a minden igényt kielégítő életteret – tette hozzá Seszták Oszkár.

MML