2021.04.19. 07:00
Gyarapodik a bringások tábora
Cél a fenntartható közlekedés, ne üljünk autóba, ha nem muszáj.
Nyíregyháza, 2017. augusztus 31. Kerékpárosok haladnak a Nyíregyházát Tokajjal összekötõ kerékpárút eddig hiányzó, 21,5 kilométer hosszú szakaszának egyikén Nyíregyházán az átadás napján, 2017. augusztus 31-én. MTI Fotó: Balázs Attila
Forrás: MTI
Fotó: Balázs Attila
– Engem az esős időjárás sem gátol meg abban, hogy biciklire üljek, ha az út nem csúszós, mindennap kerékpáron jutok el a munkahelyig, szerintem a városon belül a leggyorsabb közlekedési eszköz, nem kell buszokra várni, és még az egészségemre is áldozok a napi 15-20 perces tekeréssel – mondta Norbert, akit találomra szólítottunk meg a minap Nyíregyháza belvárosában, ugyanis szerettük volna megtudni, mi motiválja, hogy kerékpárra pattanjon. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a biciklisek száma az utakon, a Magyar Kerékpárosklub pedig rátesz még egy lapáttal, ugyanis áprilistól októberig online kampánnyal népszerűsíti a bringázást.
Inkább bringázz, Magyarország!
– A Magyar Kerékpárosklub az Aktív Magyarország támogatásával azokat szólítja meg, akiknek a bicikli eddig csak hobbit, sportot vagy hétvégi kikapcsolódást jelentett, a kerékpáros munkába járásra nyitott cégeknek és vállalkozásoknak pedig szeretne segítséget nyújtani abban, hogy igazán kerékpárosbaráttá váljanak.
– Az idei szlogenünk az „Inkább bringázz, Magyarország!”, azt tapasztaljuk, hogy nagyon sokan kedvvel ülnek fel a kétkerekűre, de nem lehet elégszer hangsúlyozni a tekerés előnyeit. Az a célunk, hogy a társadalom széles rétege segítsen a szemléletformálásban, és támogassák a környezetkímélő közlekedési formát, például építsenek biciklitárolókat, kerékpárutakat. Megjegyzem, mind a kerékpáros közlekedéshez viszonyuló gondolkodásmódban, mind a biciklis infrastruktúra fejlesztésében a fővárosnak kell a vidékhez felzárkóznia, úgy véljük. Kiemelkedően a dél-alföldi, valamint az észak-alföldi régióban szeretnek biciklivel járni az emberek, a kisebb településeken máig nagy hagyománya van az egyéni közlekedési eszköznek. Szeretnénk, ha a fiatalok megőriznék ezt a tradíciót, és nem akarnának autóba ülni, ha nem muszáj – nyilatkozta lapunknak Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub szóvivője.
Hozzátette, a járvány alatt még inkább felértékelődött a fenntartható közlekedés szerepe, a guruló eszközzel a vírusos megfertőződés rizikóját csökkentve juthat el úti céljához mindenki. Megtudtuk, az idei kampányhoz 5 nagyváros csatlakozott, a megyeszékhely még nem, a klub várná szívesen, hiszen közismerten nagy bringás városnak számít Nyíregyháza – fűzte hozzá Halász Áron.
Aktív középkorosztály
– Békeidőkben 8-12 százalék a növekedés a kerékpáros szegmensben, ez jelenleg 70 százalék. Összetett okok állnak az élénk érdeklődés hátterében, egyrészt egyre többen sportolnak, mozognak rendszeresen, másrészt a vírus miatt nem szívesen ülnek fel tömegközlekedési eszközökre. Szinte minden korosztály bringázik, a gyerekektől az idősekig, a robbanásszerű növekedés az aktív, 35–50 közötti korcsoportban figyelhető meg – adott gyors helyzetjelentést Pataki Mihály, a Bringasziget tulajdonosa. A nyíregyházi bringás szerint a kerékpárút-hálózat bővülésével biztonságossá vált két keréken utazni, munkába járni.
– Sokan 10-15 kilométer távolságra is eltekernek a munkahelyükre, ezek az emberek fittek, nyugodtak, nincsenek menetrendekhez, járatokhoz kötve, és jóval olcsóbb is így közlekedni. Azok a kereskedők választottak jó stratégiát, akik a termékrendelésieket a vírushelyzet beköszöntével adták le, ugyanis a pandémia jelentősen visszafogta a szállítást, sok helyen szinte üresek a biciklis boltok. Persze megrendelések vannak, és ki is lehet fogni jó cangákat, a termékek ára nem sokat emelkedett, de a szállítási költségek az egekbe szöktek – mondta Pataki Mihály.