Egyre több védett madarat sebesítenek meg

Több ezer védett és fokozottan védett madár eshet áldozatául a szabálytalan légpuskahasználatnak, és a nem megfelelően kihelyezett csapdánknak – hívta fel a figyelmet a hortobágyi Madárkórház Alapítvány, amely azért fordult szerkesztőségünkhöz, mert az elmúlt egy évben jelentősen megemelkedett a hozzá érkező sérült madarak száma, amik lövés vagy szabálytalanul kihelyezett csapdák áldozatai lettek. Dr. Déri János állatorvos, a hortobágyi Madárkórház igazgatója arról számolt be, hogy hetente egy tucat sérült érkezik hozzájuk a két probléma valamelyike miatt.

Megugrott az esetszám

– Az 1990-es években a madarak negyede érkezett hozzánk lövés miatt. Az utóbbi években ez szinte teljesen megszűnt, köszönhetően az emberek szemléletváltásának, az állatvédelem előretörésének és a média hatásának.

Tavaly azonban hirtelen megugrott az ilyen esetek száma, a koronavírus miatti lezárásokkal egy időben.

– Elsősorban a városokban figyelhető ez meg, rengeteg galambot és varjút lőnek le mostanában. A varjak közül a télen itt lévő, védett vetési varjak esnek az emberek áldozatául, de lelövik a karvalyokat is, amik megfogják a galambokat és a kisebb madarakat. A karvaly eszmei értéke 50 ezer forint, és ami még elszomorítóbb, hogy időről időre gólyákat is megsebesítenek – hívta fel a figyelmet az állatorvos, hozzátéve: a gólya nemzetünk egyik emblematikus madara, érthetetlen, hogy miért vadásznak rá egyesek.

– A múlt héten hoztak be hozzánk egy gólyát, amit Tiszakeszin sebesítettek meg, érdekes módon ugyanabban az utcában és valószínűleg ugyanarról a tetőről, ahol már tavaly is lelőttek egyet. A sérülés is szinte megegyező: a madár bal szárnyát találták el, és a tavalyi esethez hasonlóan most is többfelé törte a csontot a lövedék. A lövedéket átadtuk a rendőröknek, akik vizsgálatot indítottak. A tettest egy szűk körben kell keresni, hiszen a légpuskának kicsi a hatótávja, ráadásul a sérülés súlyosságából ítélve viszonylag közelről adhatták le a lövést.

A gólyát bravúros sebészi megoldással sikerült megmenteni: a műtét több mint három órán keresztül tartott, a csontokat öt körülfutó hurokkal illesztettük össze.

– Reméljük, hogy felépül a madár, és szerencsésebb lesz, mint a tavalyi, amit szintén megmentettünk, repülni is tud, de már nem képes eljutni Afrikába, ezért a röpdénkben maradt – részletezte az egyik legsúlyosabb esetet dr. Déri János, akitől azt is megtudtuk, az időtől függ, menthető-e egy meglőtt madár, nem mindegy, mikor kap szakszerű segítséget.

Állatkínzás, természetkárosítás

– Az esetek nagy részében nem jutnak el hozzánk aznap, ráadásul a sérült csontot ekkor már nem biztos, hogy helyre tudjuk tenni, mert a madár próbál repülni, és a törött csont roncsolja a szöveteket is. A lövésnél ez sokkal súlyosabb sérülést okoz, és ha a csont a szabad levegőre kerül, akkor fokozódik a fertőzés veszélye is. Az optimális esetben is csupán csak 50 százalék az esély arra, hogy a madarak később visszakerülhessenek a természetbe – árulta el a szakember, aki szerint tudatosítani kell az emberekben a tettük súlyosságát. Megteszik a szükséges lépéseket, feljelentést tesznek, de valamiért ritkán kell viselnie a tettesnek a következményeket.

A szabálytalan csapdahasználat is bűncselekmény: az állatok szenvednek, ami állatkínzás, a védett állatok esetében természetkárosításról van szó, továbbá az orvvadászatról is beszélhetünk, ha nem a megfelelő időben, eszközzel és nem megfelelő vadat ejt el az illető.

– Jelenleg nincs vadászszezon, ilyenkor a varjakat sem szabad lelőni, mégis találkozunk olyan esetekkel, amikor vadász­fegyverrel sebesítik meg a madarakat, köztük védett fajokat is. Dankasirályt és rétihéját is elláttunk az elmúlt két hétben. A kártevőket a szezonban lehet lőni és csapdázni is, de most erről szó sem lehet, ráadásul erre is csak a képzett vadőröknek van engedélye.

– Nem mondhatjuk azt, hogy baleset történt, különösen ha védett fajokról van szó, hiszen olyan erős csapdákkal találkozunk, amik levágják a madarak lábát, esetleg napokon keresztül fogva tartják az egyébként csapdázható nyestet. Ez utóbbi is állatkínzás, hiszen az eszközöket naponta ­ellenőrizni kell, hogy megelőzzék az állat szenvedését – hangsúlyozta dr. Déri János.