Nyíregyháza

2021.07.25. 20:00

Nyíregyházára látogatott a kormányzó

Új kihívások előtt a rotarysok.

CsA

Fotós: Pusztai Sándor

Fotós: Pusztai Sándor

– Hiszem, hogy sokan akarnak ebben az országban jót tenni, másoknak segíteni, mi pedig tudjuk, miként lehet ezt szervezetten, jól csinálni. Ha ezek a szálak összeérnek, sokan fognak hozzánk csatlakozni – mondta Németh László, a Rotary új kormányzója, aki találkozott a nyíregyházi klub elnökével és tagjaival.

Amíg az új esztendőt január elsejétől, az iskolai tanévet szeptember első napjától számítjuk, addig a Rotary új kormányzója július 1-jén veszi át a stafétabotot az elődjétől. A tisztséget egy éven át Németh László tölti be, ő a világszervezet 1911-es körzete, azaz Magyarország tizenötödik kormányzója. Beiktatása után látogatási körútra indult, így jutott el nemrégiben Nyíregyházára, ahol találkozott a helyi klub vezetőjével és tagjaival.

Védőernyő a klubok felett

– Három évvel ezelőtt jelöltek a posztra, amit egy hosszú felkészülési folyamat követett, hiszen a munka nem egyszerű. Amellett, hogy a kormányzó 55 klubra felügyel, meg kell ismernie a teljes nemzetközi jogi és szokásrendszert, a szervezet felépítését. Ebben különböző tréningek segítik – én először Dubrovnikban, majd Athénban voltam – engedett bepillantást a Rotary civilek számára láthatatlan működésébe Németh László. Hozzátette: a kormányzó alapvetően nem szól bele a klubok dolgaiba. A körzet egyfajta védőernyő felettük, és olyan központi ügyeket menedzsel, mint a diákcsereprogram vagy az alapítványi projektek.

– Az elődeimhez hasonlóan én is kidolgoztam egy programot, amit meg szeretnék valósítani, azonban felemás helyzetbe kerültem a járvány miatt. Az elmúlt másfél évben nem voltak személyes találkozók, az online térben próbáltunk dolgozni, beszűkültek az adományozói csatornák, leállt a diákcsere – ezeknek az újraindítása óriási feladat, és akkor még nem kezdtem bele a saját elképzeléseim megvalósításába. Van egy japán mondás, miszerint magadnak bambuszt ültetsz, a gyermekednek nyárfát, az unokádnak pedig tölgyfát. Tehát amibe most belekezdek, annak jóval az utánam jövők aratják le a gyümölcsét.

Újraindítani a diákcserét is

– Négy olyan stratégiai pontra fókuszálok, amit az utóbbi időben kissé elhanyagolt a hazai szervezet. Ahhoz, hogy a Rotary visszakerüljön a köztudatba, változtatnunk kell a kommunikációnkon. Alakult erre egy új bizottság, amibe szakembereket vonunk be, ők segítenek, hogy olyan offline és online felületeken is megjelenjünk, amiket egyelőre mi nem ismerünk, de a fiatalok nagyon is. A szervezetnek van ifjúsági tagozata, így tudnunk kell, hogyan szólítsuk meg az általános és középiskolásokat, illetve az egyetemistákat. Ez nem megy egyik napról a másikra, ezért az utánam következő két kormányzót is bevontam a munkába.

– A következő stratégiai pont a diákcsereprogram újraindítása, ehhez azonban rengeteg pénzre van szükségünk. Mindenekelőtt azonban szeretnénk összerázni a csapatot, ugyanis a klubok a pandémia miatt kissé elszigetelődtek egymástól. Jelenleg 1207-en vagyunk, de szeretném, ha jövő ilyenkorra 1400 tagunk lenne, és jó volna fiatalítani a szervezeten. Hiszem, hogy sokan akarnak ebben az országban jót tenni, másoknak segíteni, mi pedig tudjuk, miként lehet ezt szervezetten, jól csinálni. Ha ezek a szálak összeérnek, sokan fognak hozzánk csatlakozni.

– Nem titkolt célom továbbá, hogy visszaszerezzem azt a pénzügyi stabilitást, ami két-három évvel ezelőtt jellemezte a klubokat – ismertette a kormányzó, aki civilben vegyészmérnök, és családjával Dabason él. Korábban a kecskeméti klub elnöke volt, majd a cserediákprogram hazai vezetője 2012 és 2015 között.

A gondolat és a munka

– Akkoriban, amikor kormányzónak jelöltek, szembe­jött velem egy falfirka. Egy dél-angliai templom falára írta fel valaki a következő sorokat: „A gondolat munka nélkül csak álom, a munka gondolat nélkül kényszer, de a gondolat és a munka együtt a jövő reménysége.” Rágtam, rágcsáltam magamban, s mára a jelmondatommá vált, hiszen gondolat van rengeteg, a munkát mögé tudjuk rakni, innentől pedig semmi akadálya a tervek megvalósításának.


Szent-Györgyi is tag volt

– A Rotary 1925-től van jelen Magyarországon. Egészen 1938-ig zavartalanul működött, ám a vasfüggöny mögött nem lehetett klubokat alapítani, csak a nyolcvanas évek végén indulhatott újra a munka. Korábban a szlovénekhez, a horvátokhoz, a bosnyákokhoz, a csehekhez és a szlovákokhoz hasonlóan mi is az osztrákok körzetéhez tartoztunk, másfél évtizede vagyunk csak önállóak. Kevesen tudják, de többek között Szent-Györgyi Albert tagja, sőt elnöke is volt a szegedi klubnak – árulta el Németh László.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában