Ötnapos iskola: izgalmas kísérlet megyénk 13 intézményében

1981. augusztus 5., szerda

Ötnapos iskola: izgalmas kísérlet megyénk tizenhárom intézményében

Szokatlanul izgalmas az idei vakáció, ezrek és ezrek várják ugyanis a döntést: hol, milyen oktatási intézményben vezetik be szeptembertől az ötnapos tanítási hetet. A pedagógusok javaslatait figyelembe véve készítették el az ötnapos tanítási hét tervét, s ezt alkalmazzák azokban az iskolákban, amelyek erre vállalkoztak, s az engedélyt is megkapták.

Az 1981-82-es tanévben 170 alsó- és 80 középfokú oktatási intézményben vezetik be kísérletképpen az ötnapos tanítási hetet, azaz ezekben az óvodákban, iskolákban minden szombat szabad lesz. Megyénkben is megszületett a döntés, amely összesen több mint hétezer tanulóra vonatkozik. Ugyanakkor érdekelt a kísérletek eredményében Szabolcs-Szatmár mintegy 80 ezer általános iskolai tanulója, tízezer középiskolása, 10 ezer szakmunkástanulója, valamint nyolc és fél ezer tanára, természetesen valamennyiük családja – ugyanis a jövő szeptembertől, tehát az 1982 őszén induló tanévben már általános lesz az ötnapos tanítás.

Most szeptembertől megyénkben a következő oktatási intézményekben kezdődik el a kísérlet: az ibrányi, a kölcsei és a nyírvasvári általános iskolában, a tiszadadai általános iskolában és az óvodában, a nyírteleki 1. számú iskolában, a vajai általános iskolában és diákotthonban, a nyíregyházi 12. számú iskolában és a kisvárdai kisegítő iskolában. A középfokú intézmények közül: a nyíregyházi Zrínyi-gimnáziumban, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában, illetve Záhonyban, a közlekedési szakközépiskolában térnek át az ötnapos tanításra. Részt vesz a kísérletben két szakmunkásképző intézetünk is: a 111. számú Kisvárdáról és az élelmiszeripari Nyíregyházáról.

Változatlanul érvényesek az új nevelési-oktatási tervek, az óraterveket azonban a tanév szerkezetének megfelelően átrendezik. Megváltozik a heti tanítási órák száma, de például az általános iskolák 1. osztályában nem lesz több napi 4 óránál az átlag, az alsó tagozatban nem éri el az öt órát, s a felsőben sem lesz több az átlag napi hat óránál.

A kísérlet során főleg azt vizsgálják, megoldható-e tananyagcsökkentés nélkül az ötnapos tanítás, illetve nem terheli-e meg túlságosan a tanulókat és a pedagógusokat. Mérik a tanulmányi teljesítményeket, valamint a tanórán kívüli tevékenységet is. A vizsgálatok tapasztalatai alapján, a pedagógusok, a szülők és gyermekek véleményét figyelembe véve készítik majd elő az ötnapos tanítási hetet az 1982-83-as tanévre.

1991. augusztus 5., hétfő

Antall József kormányfő avatta fel Bethlen Gábor szobrát Nyírbátorban

Antall József miniszterelnök vasárnap Nyírbátor vendége volt. A látogatás első állomása Petróczi Ferenc polgármester lakása volt, ahol a város és a térség vezetői tájékoztatták Antali Józsefet a környék gondjairól és kértek segítséget azok megoldásához. A kormányfő útja a Minorita templom kertjébe vezetett, ahol szoboravató ünnepségen vett részt, az eseményre Nyírbátorba érkezett Für Lajos honvédelmi miniszter társaságában. Itt állították fel Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát, Kiss György Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását.

Antall József miniszterelnök avatóbeszédében többek között arról szólt, hogy a fejedelemszobor avatása nemcsak Nyírbátornak, hanem az egész országnak eseménye. Nyírbátoré az érdem, az országé az öröm, hogy az előtt a fejedelem előtt tiszteleghetünk, akinek szellemisége része a magyar történelemnek, diplomáciai képessége a túlélés, az európai szerepvállalás szempontjából örök példaadója nemzeti múltunknak.