Irodalmi ínyencek szellemi csemegéje

Tematikus nappal tisztelegtek a nyíregyházi születésű író előtt születésének 143. évfordulójához közeledve pénteken a megyeszékhelyen. Délelőtt szülőházánál, egykori iskolájánál és Bessenyei téri szobránál idézték fel alakják, élete meghatárizó pillanatait, érdekes jellemvonásait, munkásságát, és a századeleji hangulatot, aminek egyik emblematikus figurája és históriása volt.

– Krúdy Gyulára, városunk szülöttére méltán lehetünk büszkék, emléke becses a nyíregyháziaknak. Erről tanúskodik a róla elnevezett városházi díszterem, a gimnázium, a mozi, a színház kamaraterme és Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész köztéri alkotása, ami a hazatérő írót ábrázolja. Életműve bekerült a települési értéktárba is, de munkássága előtt tiszteleg a város új színháztörténeti rendezvénytere, a Szindbád – mutatott az egykori helyőrségi klub felújított épületére Jászai Menyhért alpolgármester ünnepi beszédében kiemelte: Krúdy úgy írt Nyíregyházáról, mint senki más. Művei egyfajta kordokumentumok, megfűszerezve kalanddal, életszeretettel, utánozhatatlan írói megfigyelésekkel és költői leírásokkal. S bár ma már egyre kevésbé divat olvasni, Krúdy Gyula regényeiben, novelláiban mindenki megtalálja a maga értékeit.

– Szállóigévé vált mondatai bizonyítják, hogy ezer szállal kötődött ehhez a vidékhez. Már fiatalon szülővárosától távol élt és alkotott, de mindvégig hazavágyott. Mint azt megfogalmazta: „Az igazi lényem itt maradt a Nyírségben, fűzfák, nyírfák, búskomoly tájak és nádasok között (...) Harminc esztendeig mindig Nyíregyházáról írtam, és szülővárosomtól sohasem kértem semmit a szereteten kívül”. Krúdy egyszerre egy széles olvasókör írója és irodalmi ínyencek szellemi csemegéje – zárta gondolatait Jászai Menyhért.

Időutazás

A Bessenyei tér néhány pillanat alatt szabadtéri színpaddá változott, ahol a Krúdy-gimnázium 10.b osztályos diákjai Hazatérés című előadásukkal, korabeli jelmezeikkel időutazásra invitálták a megemlékezőket. Az író nyíregyházi látogatásának lehettek tanúi a Nyírvidék című lap publicistának segítségével. A diákok ízelítőt adtak a századeleji kisvárosi életből, s abból, hogyan bolydult fel Nyíregyháza Krúdy érkezésekor.

– Amikor megérkezett az önkormányzat felkérése, összedugtuk a fejünket. A Bessenyei téri szobor adta az ötletet, hogy valamilyen formában hozzuk haza Krúdyt. A Nyírvidék részletesen beszámolt az író szülővárosában töltött idejéről, naponta adtak hírt róla, úgy követték és örökítették meg minden pillanatát, mint ma a hollywoodi filmsztárokét. Ezeket a cikkeket használtuk fel az időutazásunkhoz – engedett bepillantást az alkotási folyamatokba a diákok felkészítő tanára, Pál Andrea.

Az emléknap több helyszínen folytatódott: a Jósa András Múzeum, a megyei könyvtár, a Váci Mihály Kulturális Központ, a mozi és a Kölyökvár tematikus programjainak középpontjában egyaránt Krúdy Gyula, a megyeszékhely írófia állt.