Tervezés – több mint 150 milliárd forintos fejlesztési keret a megyének

Jól jött, hogy már jóval a pandémia előtt bevezették az online pénztárgépeket, az online számlázást, és a bevallásokat is elektronikusan juttatják el az adóhivatalba az adózók, nem beszélve arról, hogy a járványotthoni munkavégzésre kényszerítette a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó-és Vámigazgatóságának munkatársait is, informatikusaik két hét alatt több ezer munkaállomást helyeztek ki dolgozóikhoz, átszervezték az ügyfélfogadást, és folyamatosan a digitális ügyintézés felé terelték az adózókat. A világjárvány gazdasági válságot hozott magával, a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseire rugalmasan, határidőket betartva reagált az adóhatóság. Mindez a csütörtöki megyei közgyűlésen hangzott el, ahol a képviselők meghallgatták, majd elfogadták a megyei adóhivatal tavalyi beszámolóját. Ebből kiderült, hogy 2020-ban az adóalanyok 383, 1 milliárd forint adó-és járulékbefizetést teljesítettek a megyében, 5,7 milliárd forinttal többet, mint az azt megelőző évben, illetve 3,9 milliárd forinttal több, 109,4 milliárd forint adókiutalás történt.

A bevételeket befolyásolta a járvány

A beszámolót áttekintve a képviselők kérdéseket is megfogalmaztak, melyekre dr. Kazsuk Attila igazgató válaszolt. Arra voltak kíváncsiak, hogy miért fizettek viszonylag kevesen bankkártyával az adóhatóság felé, hogyan ellenőrzi az SZJA-bevallásokat, főként az adó-visszatérítésre vonatkozó kérelmeket a NAV. Mint ismert, az agrárvállalkozások éves kamarai tagdíjat fizetnek, szóba került az is, hogy korrekt lenne, ha az árbevétel-alapú tagdíjat a tisztán mezőgazdaságból származó bevétel után állapítanák meg, mert több agrárvállalkozás egyéb tevékenységet is végez, ami megemeli a tagdíj összegét. A válaszokban elhangzott: az őstermelőkre ez nem vonatkozik, mert 600 ezer forint bevételig ők éves szinten 3 ezer forint kamarai tagdíjat fizetnek. Sok más mellett a legizgalmasabb kérdések a megye határmentiségéből adódtak. Sztolyka Zoltán, Rozsály polgármestere arra volt kíváncsi, hogyan lehetne csökkenteni a határátkelőkön rendszeresen feltorlódó forgalmat, és megjegyezte azt is, hogy a zöldhatáron folyamatos a jövedéki termékek csempészése. Itt elsősorban az illegális dohányárura gondolt.

– Az új technológiai rendben a rendőrség és a vámtisztviselő egyszerre ellenőriz, ezzel is gördülékennyé szeretnék tenni a személyi forgalmat a határátkelőhelyeken. Abban, hogy hány sávot nyit meg a rendőrség, abban nem a munkatársaink döntenek – válaszolt dr. Kazsuk Attila. – Az elmúlt időszakban összesen 13 cigarettacsempészéssel foglalkozó bűnszervezetet számoltunk fel, munkatársaink az illegális termékek lefoglalása mellett a bűnszervezetek és a nemzetközi hálózatok felszámolására törekszik, ezért vagyunk jelen a zöldhatáron. Ádáz küzdelem folyik az illegális „cigarettagyárakkal” szemben is, amiket általában külföldiek (bolgárok, románok) „üzemeltetnek” hazánkban, rajtunk keresztül szállítanak és értékesítenek nyugat felé.

Tervezési időszakban

A többség egyetértésével szavaztak meg több napirendi pontot is a képviselők. Köztük a közgyűlés elnökének, Seszták Oszkárnak az előterjesztését, ami a 2021-27-es fejlesztési ciklus úgynevezett TOP Plusz stratégiai programja. Ezalatt a fejlesztési cím alatt jelentős forráskeret állt eddig is a megye rendelkezésre, amelyből óvodák, iskolák, utak és számos fejlesztés valósulhatott meg. A következő időszakban egy, több mint 150 milliárd forintos keret áll majd rendelkezésre. Dr. Veres János (MSZP) képviselő azt kérte, hogy az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel ismertessék meg időben a tervezetet, a pályázati lehetőségeiket, illetve a pályázatokat szakmai véleményezés után bírálják el, a közgyűlés tagjait is bevonva.

A megyei közgyűlésben Lipők Sándor (Fidesz) kezdeményezésére átütő sikereket ért el abban, hogy a háziorvosi ügyeleti rendszerén keletkező repedéseket időben „betömjék”. Ugyanis a háziorvosok önként vállalhatják az ügyeletet, amire egy-egy önkormányzat nem talált jelentkezőt, s így nem mindenhová jutott ugyanannyi erőforrás, márpedig senki nem maradhat orvosi ellátás nélkül. Az idén júliusban Hajdú-Biharban elstartolt az a pilot program, amelyben a sürgősségi ügyeletet az Országos Mentőszolgálat látja el. Az egységes sürgősségi ügyelet második állomása megyénk lehet, ha a kormány és az érintett minisztérium is támogatja, hogy januártól Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is bevezessék. Ezzel az állam, az önkormányzat válláról levenné az orvosi ügyelet megszervezését és finanszírozását. A kezdeményezésről szóló határozatot a testület egyhangúlag elfogadta.