Ezért tartottak nyilvános bírósági tárgyalást Ömbölyön

1962. március 28., szerda

Mesterséges sártenger a kisnaményi kisvasúti állomáson

Mire Kisnaményból Fehérgyarmatra érünk, térdig sárosak vagyunk. A kisvasúti állomás területén ugyanis a Szerencsi Cukorgyár cukorrépát tárolt, az utat elföldelték. Elszállítás után a salakozás fölött ott maradt a föld és hatalmas sártengert képez. Csodálkozunk azon, hogy a MÁV is eltűri területén a mesterséges sártengert és nem intézkedik, hogy a gyár rendbe szedje a rakodóterületet. Vagy talán jó lesz a föld a következő répatermés beföldelésére?

1982. március 28., vasárnap

Ezért tartottak nyilvános bírósági tárgyalást Ömbölyön

Kevés ügy háborította fel jobban az ömbölyieket, mint amit A. L. 20 éves és K. I. 17 éves helybeli lakosok elkövettek. Nemcsak azért, mert a szeretet ünnepén támadtak meg egy embert, hogy pénzhez jussanak, hanem azért is, mert áldozatul egy idős, rokkant embert választottak. 
A. és K. a múlt év december 24-én este a klubban találkoztak. Itt alaposan felöntöttek a garatra, s mivel elfogyott a pénzük, elhatározták, hogy szereznek maguknak. A sok ital bátorrá tette őket, de annyira nem, hogy egy korban vagy erőben hozzájuk hasonló valakit raboljanak ki, hanem választásuk B. I. egyedül élő rokkantnyugdíjasra esett, akitől úgy gondolták, könnyű lesz pénzt szerezni. 
Az emberek már az éjféli misére igyekeztek, amikor A.-ék elmentek B. I. lakásához. Az ajtót nyitva találták, de B. már aludt. A két részeg fiú kiráncigálta a rokkant embert az ágyból, aztán pénzt követeltek tőle, s amikor megtudták, hogy pénzét a postán tartja, eszméletlenre verték és kutatni kezdtek a lakásban. A házkutatás alapos volt, de mindössze 30 forintot találtak B. zsebében. Hogy mégse távozzanak ennyi értékkel, elvették a sértett karóráját is. 
B. I. - aki a támadás során nyolc napon túl gyógyuló súlyos sérülést is szenvedett - másnap feljelentést tett a rendőrségen, így A.-nál még megtalálták az elrabolt karórát is. A büntetőeljárás befejezése után a bíróság úgy döntött, hogy nem Nyírbátorban tárgyalja a két elvetemült fiatalember ügyét, hanem Ömbölyön: hadd ismerje meg az egész falu az ügy legapróbb részleteit is. A nyilvános tárgyaláson a Nyírbátori Járásbíróság társtettesi minőségben elkövetett rablás és társtettesi minőségben elkövetett súlyos testi sértés miatt A. L.-t három év két hónap, K. I.-t három év börtönre büntette, négy-négy évre eltiltotta őket a közügyektől, s kötelezte őket a kár megtérítésére. Az ítéletet mindenki tudomásul vette, így az jogerőssé vált.  

Hamarosan meg kell ismerkednünk Nyíregyháza-Újváros nevével

Egyedül

Kisar, kora délelőtt. Állunk a nagy kőrisfa tövében, s nézzük a fészkében magányosan álldogáló gólyamadarat. A gazda, Tóth István kezében villa, gazt éget. Miről is beszélnénk, mint a hosszú útról jövő vándorról. A gólya, mintha érezné, hogy őt emlegetjük, hosszú kelepelésbe kezd, szárnyait próbálgatja, majd újból visszaereszkedik a fészkébe. 
- Ó, nagy baj van - mondja Tóth István - nincs szegénynek kedve semmihez. Itt van már három hete, de egyedül érkezett. Naphosszat csak szomorkodik. A kerítésnek támaszkodik a kisari gazda, homloka ráncba fut. Gondterhelt ő is, de hogyne lenne! Ő építette ezt a fészket, s most árva a lakója. 
- Itt laknak már ezek pontosan huszonöt éve velünk. Hát... lehet, hogy az apjuk-anyjuk volt az első pár, ki tudja? Egyformák. Ott a kert alatt állt egy öreg tölgy, azon volt az első fészek. De a fa elszáradt, ki kellett vágni. Előtte azonban levettük a fészket, áthoztuk erre a nagy kőrisre. S elfogadták. Csak jönne már a másik! 
Az úton szekér zörög el, a kocsis lekiált: - Még mindig egyedül? 
A gazda csak legyint, az eget nézi. Vár...