Minden népet a döntései tesznek naggyá

– A magyar nemzet 1848-ban azt kívánta, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés – ezek örökérvényű értékek, melyek ma, 174 évvel a magyar történelem egyik kiemelkedő eseménye után is ugyanolyan fontosak. Március idusa a bátrakra és a hazaszeretetre emlékeztet bennünket, a forradalom és a szabadságharc pedig Nyíregyháza életében is nagy jelentőséggel bírt, hiszen az áprilisi törvények lehetővé tették, hogy a városnak Hatzel Márton személyében önálló küldöttje lehessen az országgyűlésben – így kezdte köszöntőjét a pénteki, Kossuth téri ünnepségen dr. Kovács Ferenc, a megyeszékhely polgármestere.

– Egyre nagyobb és nagyobb kihívásokkal kell szembenéznünk: az elmúlt két évben a koronavírus járvánnyal küzdöttünk, most pedig itt van a szomszédunkban egy háborús helyzet, és nekünk minden időben helyt kell állnunk. „Kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad” – Deák Ferenc szavai ma is aktuálisak: erősítenünk kell egymást, s nem széthúznunk. Mi elkötelezettek vagyunk és minden helyzetben a nyíregyháziak érdekeit tartjuk szem előtt – fogalmazott a polgármester.

A nemzet élni akar

„Ezredéves történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk gyermek nemzet; 1848-i történelmünk bizonyságul szolgál, hogy nem vagyunk elaggott nemzet” – Kossuth Lajos híres ceglédi beszédéből idézett ünnepi beszédében dr. Szabó Tünde, az EMMI sportért felelős államtitkára, és hozzátette: tanulnunk kell történelmünk tanulságaiból.

–  A sors nem mindig volt kegyes velünk, de a nemzet élni akarása a legnehezebb helyzeteken is túllendítette az országot. A rendszerváltás óta a saját utunkat járhatjuk, megvalósulhattak azok az álmok, amikért 1848-ben küzdöttek a márciusi ifjak, így a közteherviselés, a sajtószabadság, a törvény előtti egyenlőség ma már számunkra természetes. Megélhetjük az igazi függetlenséget, az önrendelkezés szépségét, a közösséghez tartozás felemelő érzését, de megpróbálnak eltéríteni bennünket arról az útról, aminek az alapja a keresztény Magyarország. Egy népet nem a mérete vagy a képességei, hanem a döntései tesznek naggyá, fontos, hogy legyen bennünk hazafiság és polgári erény. Közös akaratunk, hogy szabadon élhessünk a saját államunkban,  és hogy legyenek nemzeti céljaink. Békére van szükségünk, amihez erő kell, ennek pedig az egység az alapja. Mi, magyarok egységesek voltunk a járvány alatt, s talpra álltunk és egységesek vagyunk most, amikor bajba jutott emberek tízezreinek van szüksége segítségre – mondta dr. Szabó Tünde, aki zárásként Jókai Mórt idézte: „Mert a szabadságot, hazát, nemzeti nagyságot nem adják ingyen az istenek.”

Erőn felül teljesítettek

„Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-e az, írjátok föl szívetekbe és ne felejtsétek”– dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő is Jókai Mór szavaival kezdte gondolatait és azt mondta, a magyar nép nem felejtette el 1848. március idusát.

– Nyíregyháza életében mindig is fontos volt ez a dátum, olyannyira, hogy már öt nappal az események után petíciót írtak, s azt kérték, hogy a városban is ünnepséget rendezhessenek a budapesti forradalom tiszteletére. Azt nem tudjuk, hogy elérték-e a céljukat, de azt igen, hogy a 16 hónapon át tartó fegyveres harcokból Nyíregyháza és a vármegye is kivette a részét. Katonáink erőn felül teljesítették a kötelességüket, s ezzel örökre beírták nevüket az emlékezetünkbe. Tiszteleghetünk Hatzel Márton, Benczúr Miklós, vagy a Kralovánszky család emléke előtt - ez utóbbi família 6 fiát adta a szabadságharcnak – mondta a képviselő, aki részletezte a város fejlődésének legfontosabb időszakait, és úgy fogalmazott: Nyíregyháza ma a fejlődés szinonimája, a várost példaként állítják maguk elé a települések. Mindez közös munka eredménye, amire büszkék lehetünk – tette hozzá.