Az aranysarkantyús vitézek emlékezete

A megyei értékek között ott találjuk Bereg, Szabolcs és Szatmár vármegyék utolsó aranysarkantyús vitézeinek emlékezetét is. Aranysarkantyús vitézeket mindig csak királykoronázáskor avatott az új uralkodó, legutoljára IV. Károly magyar király 1916. december 30-án, Budapesten. 
Akkor, először és utoljára egységes kitüntetést is kaptak az avatottak: a Magyar Királyi Szent István Rend középkeresztjének nyakszalagján az apostoli kettős fehér keresztet a Luxemburgi Zsigmond király által 1408-ban alapított Sárkány Rend sárkánya fogja körül, a kereszt közepén K monogrammal (a király nevének kezdőbetűje). A kereszt a magyar Szent Koronáról függ alá. Külön lovagrendet nem alkottak, megkülönböztető jelvényük a csizmájukon viselt színarany sarkantyú és a kalpagjuk tollforgóján viselt kis aranysarkantyú volt. Az 1916-ban felavatott 47 lovag közül hatan – köztük Vén Zoltán – kötődtek a történelmi Bereg, Szabolcs és Szatmár vármegyékhez – írja a megyei értéktár honlapja.