Ne bolygassuk a fákat a költési időszakban!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) évről évre felhívja a figyelmet arra, hogy a szaporodási és vegetációs időszakban a fa- és bokorvágások súlyos természetvédelmi kockázatot jelentenek. Ez az elmúlt években sajnálatos módon általánossá váló gyakorlat nem csak a természetvédelmi és az állatvédelmi, de az erdőtörvényt sérti, ugyanis védett állatfajok, köztük gerincesek tömeges elüldözését és akár sérülését, pusztulását okozza. Jó hír azonban, hogy társadalmi összefogással, felelős állampolgárként a hatóságokkal együttműködve tehetünk ez ellen. 
A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június–júliusban. Természetesen a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak. 

Bűncselekmény is lehet 

Dr. Déri János állatorvos, a hortobágyi madárkórház igazgatója a témáról lapunknak elmondta, van egy természetvédelmi jogszabály, ami alapján semmilyen tevékenységében nem szabad zavarni a védett állatokat, különösen a fészkelési, szaporodási időszakban. – Ha ilyenkor fa- vagy cserjevágással megszüntetjük az egyedek élőhelyét, károsítva a meglévő fészkeket, tojásokat, az kimeríti a szabálysértés fogalmát. Amennyiben a kár­okozás 200 ezer forintnál nagyobb eszmei értékű fajokat érint, már bűncselekményről beszélünk – hívta fel a figyelmet az állatorvos, aki arra is rávilágított, hogy a jogszabály a magánerdőkre, illetve a magánterületeken fekvő kiskertekre is vonatkozik. 
A fás szárú növényzet, a fák és bokrok kivágása sok esetben és számos okból indokolt lehet a bel- és külterületeken egyaránt. A bel- és árvízkár megelőzését szolgáló csatorna- és hullámtértisztítás, az elektromos vezetékhálózat nyomvonalán túlnövő vagy éppen az értékes gyepterületeket elfoglaló fás szárú vegetáció az emberi létesítmények funkcióját, illetve az élőhelyek fenntartását akadályozza, így önmagában ezen esetekben a fakivágások igénye nem kérdőjelezhető meg. 
A lényeg azonban az, hogy ez a munka, különösen tömeges nagyságrendben, jól tervezhető és ütemezhető az őszi-téli időszakra a bel- és külterületeken egyaránt. 

Be kell tartani a szabályt! 

– Sokan hivatkoznak a vágási engedélyre ilyenkor, ettől függetlenül a favágási engedély nem bírálhatja felül a jogszabályt, ugyanis az állatvédelmi törvény is úgy fogalmaz, hogy gerinces állatnak szükségtelenül nem oltható ki az élete, a tevékenység nem okozhat nekik szenvedést, akkor sem, ha nem védett fajokról van szó. A kártevőnek számító dolmányos varjút sem szabad bántani a fészkelési időszakban. 
– Előfordult már, hogy kivágtak egy odvas fát, amiben harkályok éltek, s ha nem is sérültek meg a madarak, az elhelyezésükről gondoskodnunk kellett. A veszély azonban nem csak a madarakat fenyegeti, mókus is került már hozzánk több töréssel egy fakivágás után. Természetesen nemcsak a figyelmetlenség miatt kerülhetnek bajba az állatok, mert sok fa borul ki viharok miatt is, de a tervezett vágásokat kis odafigyeléssel lehetne ütemezni – hangsúlyozta az állatorvos, akitől azt is megtudtuk, a mezőgazdaságban is ügyelni kell a madarak fészkeire, mert a gépesítésnek sok fióka eshet áldozatául. 
– A probléma enyhítéséhez a már meglévő jogszabályok betartását kellene jobban ellenőrizni, mert a törvény világos, de a betartással akadnak gondok. Minden egyes területen van erre ember, függetlenül attól, hogy védett vagy sem, s ezek a „közszolgák” felelősek azért, hogy a favágásoknál törvényesen járjanak el. A munkálatok alatt ugyanis a madarak mellett emlősök és védett rovarok is veszélybe kerülhetnek – emelte ki dr. Déri János.
 

Borítókép: illusztráció/ MW-Archív