A bicskásoktól a fehér sziken át a zúzos léig

Az M1 Itthon vagy! című ismeretterjesztő műsorának stábja Tiszavasváriban forgatott, a húszperces filmet a minap mutatták be. Látványos felvételekkel, változatos témákkal, sok megszólalóval csináltak kedvet ahhoz, hogy az is felkeresse a várost, aki még nem járt ott. 

A márciusi ifjú kötődése 

Hol van már az az idő, amikor Bűd és Szentmihály úgy méregette egymást, mint két harcias kakas!? – A bűdiek azok bűdi bicskások voltak, így nevezték őket. Az én gyerekkoromban is fennállt a verekedés veszélye. Amikor az 1950-es években elkezdett fejlődni a két község, teljesen összeépültek, és a Határ út (a mai Egység utca) választotta el csak egymástól – mondta Hankó András helytörténeti kutató, a település díszpolgára. 

Az Egység út összeköt, nem elválaszt: Bűd és Szentmihály frigyéből megszületett Tiszavasvári. – 1906-ban rendezték a települések elnevezését, és akkor Bűdöt Tiszabűdnek nevezték el, Szentmihályt pedig Bűdszentmihálynak, a Tiszavasvári elnevezést 1952-ben kapta. 

Az 1986. január elsejétől város Tiszavasvári a nevét a Bűdön Fejér Pálként világot látott, majd később Vasvári Pálként ismertté vált márciusi ifjú iránti tiszteletből kapta. – A Fejér család 1821. május 4-én költözött ide Dámócról, az előző szolgálati helyükről. Az anyakönyv szerint itt csak egy gyermekük született, ő volt Pál. 1826. július 14-én született és még aznap meg is keresztelték a Szent Miklós tiszteletére épült templomban – jegyezte meg Hülvelyné Riczkó Judit tisztelendő asszony. 

A dombra és Szent Miklós tiszteletére épült bűdi görögkatolikus templom egyik ékessége az ikonosztázion. – Először elkészült a képállvány. 1869-ben Boldis János fafaragó alkotta meg. Aztán következett a négy alapkép. Ezeket Roskovics Ignác görögkatolikus festőművész festette – tudatta Hülvelyné Riczkó Judit. 

A kovács gyurmája 

Tiszavasvárinak van három temploma és két kastélya is. Míg Szentmihályon a levegő után kapkodó Dessewffy-kastély kéri az életmentést (legutóbb kollégiumként működött, jelenleg a gyermekjóléti központ otthona), addig Bűdön a Dogály-Korniss kúria nyújt segítő kezet a rászorulóknak. A városhoz egy különösen fontos természetvédelmi terület is tartozik, a Tiszavasvári Fehér-szik Természetvédelmi Terület. 

– Ez egy ős szikes. Már az első katonai felmérésen és feltérképezésen is szerepelt, amit az 1780-as évek elején készítettek. Időnként kiszárad, ez hozzátartozik az életéhez. Ennek köszönhető, hogy időnként nagy mennyiségben kiválik a só. Annak idején összesöpörték a szikes sót, és felhasználták mosásra. Százhatvan hektárnyi területről van szó, az értékét elsősorban a vonuló és a fészkelő madarak adják – közölte Legány András nyugalmazott főiskolai tanár. 

Amíg a fehér sziken a madárnyelv szerint a lúd gágog, a sirály sír, a daru pedig krúkol, addig közel a városközponthoz az üllő cseng-bong. A 21 éves Kola Attila díszműkovács elárulta, egyszer szeretett volna elmenni túrázni, és vinni akart magával egy kést is. Szétnézett, de mindegyiket drágának találta, aztán úgy döntött, hogy készít egyet. 
– Számomra az a hihetetlen, hogy a kereskedelemben megvásárolható kör vagy négyzet keresztmetszetű anyaggal én a hő hatására szinte gyurmázok, s bármilyen formát el tudok készíteni belőle – mesélte. 

Tiszavasvári központi része a dombra épített református templom és környéke. Itt található a Találkozások Háza és a Vasvári Pál Múzeum is. Utóbbi a református egyház egykori parókiájában és iskolaépületében kapott helyet. 

– A két településrésznek erős egyházi vonatkozása volt: Szentmihályon a református, Bűdön pedig a görögkatolikus vallás a fontos. A múzeumunkban helyet kap minden eleme a vasvári hagyományoknak – tette hozzá Zsólyomi Levente, a Vasvári Pál Múzeum szakmai vezetője. 

A településen a legnagyobb gyülekezetet a reformátusok adják. – A református ősök odafigyeltek arra, hogy a templom – ami az életükben fontos helyszín és lelki központ – egy kiemelkedő helyen lehessen. Ők maguk emeltek mesterségesen egy dombot, és erre építették fel azt a templomot, mely a jelenlegi formáját az 1790-es években érte el – tájékoztatott Szvoren Attila református lelkész. 

Gazdag játékgyűjtemény 

A Vasvári Pál Múzeum a két épületével gyors tempóban jó félnapi nézelődnivalót biztosan kínál. Az Alkaloida gyógyszergyár, a régészeti rész, a néprajzi gyűjtemény és a Vasvári Pál-emlékkiállítás mellett időszakosan van itt még babakiállítás is. 

– Amikor kiadtuk a Népi gyermekjátékok Tiszavasváriban és környékén című könyvet, egy szakmai napot fűztünk fel köré. Ma már ott tartunk, hogy 3 ezer darab játék van gyűjteményünkben az 1920-as évektől napjainkig – árulta el a műsorban Opre Csabáné nyugdíjas óvodapedagógus. 

A morfingyártás atyja 

Kabay János a morfingyártás atyja, az Alkaloida vegyészeti gyár alapítója, munkássága a megyei értéktár része. – Tiszavasváriban a Kabay János név egy fogalom, ő egy ikonikus személy, fantasztikus, amit kitalált, létrehozott és amit feleségével, Kelp Ilonával együtt végigcsinált. Szabadalom lett belőle, a világon ennek alapján gyártották a morfint – mondta Vígné Kis Ágnes volt Alkaloida-dolgozó. 

A város komoly sportmúlttal rendelkezik. Gazdag József a Tiszavasvári Olimpiai Baráti Kör Egyesület elnöke. – Az Alkaloida-gyár vezetőségét sportos beállítottságú emberek alkották hosszú ideig. Tizennégy szakosztály működött a Tiszavasvári Lombikban, ezért „Lombikbébiknek” csúfoltak bennünket. 

– Nagyon komoly eredményeket értünk el. Szerettünk volna emléket állítani a sikereknek, így jött létre a sportmúzeum. Szektorlabdásaink, Farkas Mihály Gáborék világbajnokok, kézilabdásaink NB I.-esek voltak, telt házas meccseket játszottak a Veszprémmel vagy a Szegeddel. 

A tiszavasvári zúzos lé vagy más néven a vasvári zúzos leves, mint a bűdszentmihályi eredetű és a tiszavasvári kistérségben is népszerű, speciális népi étel. Egyaránt rendeznek öhönforgató és zúzosléfőző fesztiválokat. 

A tartalmas, színesen összeállított, látványos drónfelvételekkel tarkított tévéműsor hiányossága, hogy kimaradt belőle a Szentmihályi Gyógy- és Strandfürdő. Pedig egyre felkapottabb, kedveltebb hellyé vált a többféle medencéivel, gyógyhatású termálvizével, a hullámfürdőjével, kiegészítő szolgáltatásaival és a szórakoztató élményelemekkel. 

A grillázstorta mestere

Tiszavasváriban az esküvői torta mellé grillázstorta is jár. Róka Sándorné mestere az égetett cukorból készülő látványos formáknak. Konyhájában a cukor és a dió a leginkább használt alapanyag. A grillázstorta a lakodalom egyik éke, amíg össze nem törik. 

– Amikor látom, hogy összetörik, olyankor egy kicsit fáj a szívem, mert tudom, hogy sokat dolgoztam vele. Úgy tartja a mondás, hogy ahány darabra törik a grillázstorta, addig fog tartani a boldog házasság – mondta Róka Sándorné, aki 33 évig dolgozott az Alkaloida-gyárban gyógyszergyártóként, a cukrász szakmunkás bizonyítványt 62 évesen szerezte meg. Az eddigi legbonyolultabb alkotása a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom grillázsból.