Tiszalöki szenzáció: aranyat rejtett a föld

1972. július 11., kedd

1982. július 11., vasárnap

Tiszalöki szenzáció: aranyat rejtett a föld

Lőrinczi Gábor, a nyíregyházi Jósa András Múzeum régésze - úgy tűnik - barátságban van Fortunával is. Tiszalök-Kövestelek határában tavaly nyáron megkezdett ásatását az idén, a legutolsó ásatási nap délelőttjén, július 9-én látványos siker koronázta. Egy, feltehetően avar méltóságnak helyet adó sírban egyebek mellett aranyleletre bukkant. 

A halottat több mint egy évezrede, a 8. században helyezték örök nyugalomra az ún. Szent Mihály-lovas sírban. E nép temetkezési szokásai között szerepelt a négylábú saroglyán (az ún. Szent Mihály lován) temetés. Az elhunytat koporsóba rakva ezen a „lovon” vitték ki a temetőbe, s a saroglyának lábait beásva a sírgödör aljába adták vissza a földnek. A sírt sajnos a temetés után néhány esztendővel kirabolták, ám a hátrahagyott értékekből lehet következtetni: a föld gazdag embert rejtett. 

A koporsóba, az elhunyt bal oldalára szablyakardját, jobb oldalára tőrét helyezték. A szablyakard díszítéséből aranyveret, a kardöv díszei közül két négyzet alakú, díszes aranylapocska került elő, valamint az öv bronz csatja. De megtalálta a régész a fegyveröv ezüstveretét is, s a sírhoz tartozó, ám másik gödörben elhelyezett lótetem maradványait is. 

A Tisza-parttól néhány száz méterre, egy magaslaton fekvő temető mintegy 90 avar sírt rejtett, ám ezek mellett több mint 200 olyan sírt is leltek, melyet három-négyszáz évvel később, már az Árpád-korban ástak a közelben fekvő település lakói. Az Árpád-kori temető 18x8 méter belméretű szentély körül húzódott. A téglából készített szentély építőanyagát feltehetően a temetőben meglelt két téglaégető kemencében készítették. Hogy ezek a kemencék később is használatban voltak-e, egyelőre rejtély, eddig ugyanis téglaégető kemencéket hasonló környezetben még nem tártak fel. 

Az értékes leleteket a nyíregyházi Jósa András Múzeumba szállították, ahol restaurátorok végzik el végleges tisztításukat és konzerválásukat.

2002. július 11., csütörtök

Szorgalmatos lesz a megye 229. települése 

Az őszi önkormányzati választás napján válik önálló községgé Szorgalmatos, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 229. települése lesz. Áfra Miklós, tiszavasvári aljegyzője elmondta: a Tiszavasvárihoz tartozó, attól négy kilométernyire fekvő jelenlegi városrész lakói még 2001. február 11-én, népszavazással döntöttek a leválásról és az új községgé szerveződésről. Akkor a szavazásra jogosult 685 szorgalmatosi polgár 77,51 százaléka, 531 járult az urnához és 499-en, a voksolók 93,97 százaléka mondott igent lakóhelyének önállósodására. 

Az aljegyző emlékeztetett rá: az eljárási rendnek megfelelően a szorgalmatosi városrész leválásával kapcsolatos dokumentumokat a tiszavasvári önkormányzat előbb megküldte a miniszterelnöknek, majd a kormányfő javaslata alapján a köztársasági elnök mondta ki a végső szót az új szabolcsi település létrehozásáról. 

Érvényes és eredményes voksolás esetén a választás napjától kap községi rangot a jelenlegi mintegy ezer lakosú városrész, a szorgalmatosi képviselő-testület és a tiszavasvári önkormányzat ezt követően fél éven belül dönt majd a vagyonmegosztásról. lehetőséget. Önálló szorgalmatosi iskola leghamarabb csak a 2003-2004-es tanévre jöhet létre.