Az őseinkre emlékeztek a jogászok

Különleges helyszínt választott az idei jogásznapnak a Magyar Jogász Egylet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete. A kállósemjéni Kállay-kúriába várták a szervezet tagjait szeptember 9-én, ugyanis a jogásznap programjain keresztül megelevenedett a magyar történelem.

Először dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin, a megyei szervezet elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Belicza László polgármester bemutatta a Kállay-kúriáról híres települést.

Első előadóként prof. dr. Czine Ágnes alkotmánybíró asszony szólt a jelenlévőknek az Aranybulla örökségéről. A résztvevők számára nem volt ismeretlen dr. Czine Ágnes, hiszen számos alkalommal részt vett már a jogász egylet megyei rendezvényein. Mielőtt elkezdte volna a rendhagyó történelemórát, dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin utalt arra, hogy a megyei szervezet nem először emlékezik rendezvényein az elődeinkre. Az államalapítás ezeréves évfordulóján, 2000-ben például Szent István király rendeleteiről és Werbőczy István törvénykönyvéről halllhattak előadást, pár évvel ezelőtt, 2017-ben pedig a Szabolcs községben rendezett foglalkozáson Szent László király törvényei kerültek reflektorfénybe.

Ha a legtöbben meghalljuk az Aranybulla kifejezést, azonnal rávágjuk, hogy II. Endre (II. András) adta ki 1222-ben, s ez valóban így is van.

– II. Andrásról az maradt fenn, hogy megosztó, negatív személyiség, tékozló ember volt, s a bárók fellépésének hatásra adta ki az Aranybullát. Zsoldos Attila könyve azonban más képet fest a magyar uralkodóról. Az új szemlélet szerint nagyon is tudatosan uralkodott, tudatosan adta ki az oklevelét, de a politikája és gazdaságpolitikája is céltudatos emberre vall. Gondoljunk csak bele!  1205-től 1235-ig uralkodott, vagyis harminc éven keresztük volt Magyarország trónján, s ez bizony nagy idő a magyar történelemben. Valamit csak kellett tudnia, hogy ilyen sokáig uralkodott – jelentette ki az előadó.      Dr. Czine Ágnes kitért arra is, miért alakulhatott ki negatív kép II. Andrásról.

–  Először hadd utaljak Petőfi Sándor Bánk bán című versére, amelyben a következőket írja: „Ügyefogyott király volt az/ a második Endre,/ Papucs alatt szuszogott az/ Isten-teremtette;/ Felesége tartotta az/ Ország gyeplőszárát,/ Őgyelgett is ám a szekér/ Majd tüled, majd hozzád.” A másik irodalmi alkotás, ami II. Endrét negatív személynek állítja be, Katona József Bánk bán című drámája volt. Eltekintve az irodalmi alkotásoktól, az mindenki számára egyértelmű, hogy a II. András által kiadott Aranybulla az első írott alkotmányunk. Legyünk büszkék arra, hogy az angol Magna Charta mindössze hét évvel előzte meg.

Az alkotmánybíró számos szempontból körbejárta az oklevelet, szólt a módosított és kibővített változatairól, végül arra a kérdésre kereste a választ, vajon napjaink törvénykezésében, mindennapi életében mennyire van jelen az Aranybulla.

– Olyan sarkalatos törvényeket fogalmaz meg az Aranybulla, amelyek mindmáig érvényesek. Az oklevélben olvasható például, hogy Szent István király ünnepe augusztus 20. legyen, vagy hogy bírói ítélet nélkül ne lehessen senkit sem letartóztatni. Az is szerepel benne, hogy a királynak panasznapokat kell tartania, s panasznapokkal ma is találkozunk. A túlkapásokról is szó van az Aranybullában, utal továbbá a pártatlanság elvére, s tiltja a hivatalhalmozást is – összegezte az Aranybulla mindmáig érvényes örökségét  Dr. Czine Ágnes.

A történelmi utazást dr. Holmár Zoltán muzeológus-történész, a  nyíregyházi Kállay Gyűjtemény munkatársának előadása követte, aki az utolsó magyar királyi miniszterelnök, Kállay Miklós életét és munkásságát mutatta be. Ezt az előadást nem mindennapi vendégek is meghallgatták, ugyanis a véletlennek köszönhetően Kállay Miklós miniszterelnök két unokája, Kállay Helén és Kállay Kristóf éppen abban az időben látogattak budapesti barátaikkal a kúriába, s beültek a nagypapájukról szóló rendezvényre. 

Dr. Holmár Zoltán részletesen bemutatta a Kállay családot, így többek között a napkori és az orosi ágat, majd Kállay Miklós élete, munkássága, politikai pályafutása kapta a főszerepet. Sokoldalúságát jelzi, hogy a közigazgatási tisztségek mellett elnöke volt a mezőgazdasági kamarának, a Bessenyei Körnek, és sokat fáradozott a cukorrépatermelők összefogásáért is. A nevéhez fűződött a Tiszántúli Automobil Club létrehozása, s hogy nem félt a kihívásoktól, azt az is jelzi, hogy bort készített a saját termesztésű szőlőből. Az egyik bora a „Semjéni vörös” nevet kapta. Dr. Holmár Zoltán szólt a II. világháború és az emigrációs évekről, majd a miniszterelnök haláláról, s 1993-as újratemetéséről is a kállósemjéni családi kriptában.

A jelen lévő családtagok, Kállay Helén és Kállay Kristóf megköszönték, hogy a jogásznap megemlékezett a családjukról. Mint mondták, nem akarnak magukról beszélni, a szüleiknek hálásak mindazért a lelki adományért, amit a Kállay család tagjaiként örökölve továbbvihetnek, s amely értékek segítettek és segítenek mind a mai napig abban, hogy a családi jelmondatnak – jóban és balsorsban egyaránt – megfeleljenek.

A jogásznap zárásaként a résztvevők megtekintették a kúriában berendezett kiállításokat.