2022.09.29. 18:10
Jótékonysági almanap: közösen szedték Szabolcs aranyát
Az előrelépés záloga az öntözésfejlesztés és a termesztéstechnológia korszerűsítése lehet.
Fotó: Gazdag Mihaly
Negyedik alkalommal rendezte meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal az Őszköszöntő Szabolcsi Jótékonysági Almanapot, melynek az idén is a Nagykálló-TÉSZ telephelye, illetve almáskertje adott otthont. A térség közéleti szereplői, országgyűlési képviselői, hivatalnokai, a különböző szervezetek (rendőrség, katasztrófavédelem) vezetői közösen szüretelték Szabolcs aranyát: a nap végére összegyűlt almamennyiséget a szervezők most is a megyei gyermekotthonokban élő nehéz sorsú fiatalok számára ajánlották fel.
Az almanap részvevőit először a házigazda, a Nagykálló-TÉSZ tulajdonosa, Bölcskei György köszöntötte, aki nem rejtette véka alá az ágazat nehéz helyzetét, mondván, évről évre csökken a hazai termőterület és egyre kevesebb a megtermelt alma mennyisége. A szakember szerint az előrelépés záloga az öntözésfejlesztés és a termesztéstechnológia korszerűsítése lehet.
– Kezdődött a tavaszi fagyokkal, majd jött a heteken, hónapokon át tartó aszály és szárazság, majd amikor elérkezett a betakarítás ideje, megérkezett az eső… – értékelte agrárszemüvegen át az elmúlt időszakot Bölcskei György, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Őszköszöntő Szabolcsi Jótékonysági Almanapjának házigazdája. A Nagykálló-TÉSZ tulajdonosa szerint sok problémával küzd az ágazat, ám ettől függetlenül sem szabad csüggedni. Mint fogalmazott: mindent szabad, csak elkeseredni nem!
– Sajnos évről évre csökken a hazai termőterület és a megtermelt alma mennyisége – mondta Bölcskei György. Felidézte, ő maga több alkalommal járt már Olaszországban, Németországban és az európai almanagyhatalomnak számító Lengyelországban is. Ezekben az országokban azt látta, hogy a gazdák összefognak, ebben pedig az állam is partner illetve ösztönző erő.
– Sok múlik a promóción, a körítésen, el kell érni, hogy minden felnőtt és gyermek egyen naponta egy almát, illetve minden faluban legyen almatermelő – fogalmazott a Nagykálló-TÉSZ tulajdonosa, aki több kitörési pontot is említett a hallgatóságnak. Az egyik az öntözés, ami a termesztés fundamentuma. Mint mondta, meg kellene tudnunk tartani a Tisza vizét, mert aki rendszeresen megfordul a folyó környékén, az látja, hogy mindig „tele" van a meder.
– Ezen a területen elkezdődött egy tervezési folyamat. Ha megoldott lenne az öntözhetőség, az a termésmennyiséget és a -minőséget is javítaná – emelte ki a jótékonysági almanap házigazdája, majd átadta a szót a rendezvény ötletgazdájának, a megyei főispánnak.
Jótékonysági almanap | Fotók: Gazdag Mihály
Román István beszédében rámutatott: a szabolcsi alma nemrégiben bekerült a Nemzeti Értéktárba, ahonnan már csak egy lépés a földrajzi eredetvédettség és a hungarikummá válás, ami még tovább erősítené az „almabrandet”.
– Együnk minél több almát! – adta ki a megszívlelendő ukázt a megyei kormányhivatal vezetője.
Dr. Simon Miklós a szabolcsi alma nagyköveteként pozicionálta magát köszöntőjében, hiszen a rendezvény délelőttjén még a fővárosban járt, ahol a Nemzeti Múzeum munkatársainak adott át egy láda szabolcsi almát.
– Jelentős állami és uniós források felhasználásával épül a Szabolcsi Almacentrum Újfehértón. Ez egy 9000 tonna alma tárolására alkalmas tároló-, feldolgozó- és tudáscentrum lesz, reméljük, a jövő évi szezonban már a régió gazdálkodói is igénybe vehetik a szolgáltatásait – fogalmazott a térség országgyűlési képviselője.
A csütörtöki almanapra meghívást kapott dr. Feldman Zsolt is.
Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára előbb átadta a rendezvény fővédnökének, dr. Nagy István agrárminiszternek az üdvözletét, majd a szabolcsi almát méltatta. Kiemelte, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adja a hazai almatermőterület kétharmadát, illetve itt él az 5500 hazai almásgazda közel hetven százaléka.
– Az itteni dolgos kezek és emberek adják az alapját ennek az ágazatnak. A hazai élelmiszer-termelés egyik legfontosabb „árucikke” az alma, a rentábilis termeléshez és a megfelelő jövedelmezőség eléréséhez meg kell tudnunk teremteni a 21. századi termesztéstechnológia feltételeit – emelte ki dr. Feldman Zsolt, aki hozzátette, a legutóbbi körben 900 hektár hazai ültetvény kapott állami támogatást.