A beregszászi szülők Nobel-díjas gyermeke

A legenda szerint a 110 éve született Milton Friedman (1912-2006) Nobel-díjas közgazdász szülei tinédzser korukban, az 1890-es évek közepén a New York-i Brooklynban egyik randevújukon a családról kezdtek el beszélgetni. Kérdezték egymást, hogy honnan jöttek, hová valók a szülők. A lány azt mondta, hogy Magyarországról vándoroltak be, a fiú érdekesnek találta a választ, hiszen ők is onnan származnak. Magyarországnak melyik részéről – faggatták tovább egymást. Beregszászról szólt az egyik. Az lehetetlen mondta a másik, a mi családunk való oda. Talán ez a véletlen is szerepet játszott abban, hogy a szerelemből egy életre szóló házasság lett és három lány után negyedikként New York-ban megszületett a kis Milton.

A később világhírűvé vált közgazdász apja még 10, anyja 14 éves korában vándorolt ki családjával Amerikába, abban a korban, amikor évente tízezrek hagyták el az országot. Beregszászban is találkozhattak volna, de a sors ezt számukra New York-ba helyezte át. Mindkét szülő családja a beregszászi zsidó hitközség tagja volt. A XX. század elején a 18 ezer fős, csaknem színmagyar népességből kb. 5 ezren tartoztak a zsidó közösséghez. A város felvirágzását lehetővé tevő bortermelés, kereskedés és a pezsgő gazdasági, kulturális élet elsősorban a zsidó családoknak volt köszönhető.

Milton Friedman karrierje nyílegyenes pályát futott be. Kereskedésből élő szülei nem voltak gazdagok, de gyermeküket a legjobb iskolába járatták, ami később a legnevesebb egyetemeket (Rutgers, Chicago) jelentette. Felesége egész életében támasza volt, de szerencséje volt tanáraival, illetve tanítványaival is. A közgazdasági Nobel-díjat 1976-ban kapta meg a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez- és elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért. A Chicagói Egyetemen 30 évet tanított, ahol kiépített egy olyan kört, melynek később számos Nobel-díjas közgazdász volt a tagja. 

Friedman szerint a háztartások mai jövedelmükön kívül számításba veszik jövőbeli jövedelmi kilátásaikat is fogyasztási kiadásaik megtervezésekor. Munkatársaival kimunkálta a permanens jövedelem elméletét és az életciklus –hipotézist. Monetáris (pénzkibocsátással, kamatláb meghatározásával kapcsolatos gazdaságpolitika) elmélete szerint a gazdasági fellendülés ciklusait a pénzkínálat és a hitelállomány bővítésére és szűkítésére lehet visszavezetni. A költségvetési (adó) politika fontos ugyan (mert ettől függ pl. a magánfogyasztás részesedése a GDP-ből), de a legfontosabb gazdasági változókat (a termelést, a foglalkoztatást és az árakat) elsősorban a pénz befolyásolja.

Friedman nem volt híve sem a közmunkának sem a munkanélküliség leszorítását szolgáló állami beavatkozásnak. Egyszer egy építkezésen azt látta, hogy emberek százai verejtékezve földet lapátolnak, miközben a nagyteljesítményű munkagépek ki voltak kapcsolva. Kérdezte, hogy miért nem géppel dolgoznak. A válasz az volt, hogy minél több embert tudjanak fizetni. Mire ő epésen azt tanácsolta, hogy adjanak játéklapátot a kezükbe, hogy még többen dolgozhassanak. 

Neves közgazdászunk nagy pártfogója volt a magántulajdonnak. Szerinte más a gondolkodás, más a pénzköltés filozófiája, ha más pénzét költjük másra vagy másét magunkra, de abban is nagy eltérés van, ha saját pénzünket költjük másra vagy magunkra. Ha példának azt hozzuk fel, hogy a Budapest-Debrecen felújított vasútvonal állomásain a peronok hossza 6-800 méter, miközben a leghosszabb személyszállító szerelvény sem hosszabb 100 méternél, akkor itt is látszik, hogy más pénzét költötték másra. Saját pénzük elköltésénél sokkal takarékosabbak lettek volna.

Czeizel Endre (1935-2015) orvos-genetikus Tudósok, gének, dilemmák című könyve szerint Milton Friedman sorsát nagyon előnyösen befolyásolta, hogy már az Egyesült Állomban látta meg a napvilágot. A zsidó származásúak innovatív szellemisége számos okra vezethető vissza. Többek között a vallási kultúrára, amely kérdésfeltevésre bátorít (Egy zsidó vicc szerint: Rabbi, a zsidók kérdésre, miért kérdéssel válaszolnak? Mire a válasz: miért nem lehet?), megkérdőjelezi a tekintélyelvűséget és vitatja a magától értetődő dolgokat. 

A kivételes szellemi teljesítmény négy adottságon múlik. 1. Kiemelkedő értelmi képesség, amit kíváncsisága, mindenre választ váró érdeklődése is kifejez (elég itt a II. világháború alatt végzett kutatásaira utalni, ami nem közgazdaságtan volt, hanem fizika: a sugárhajtóművek gázturbináival és a légelhárító lövedékek szerkezetével kapcsolatos eredmények), 2. Speciális mentális adottságban való kivételesség (nála ez a matematika volt, hegedülni is elkezdett, de ott nem érzett tehetséget és feladta). 3. Kreativítás, amiben utalni lehet a sok lehetséges téma közül a számára legtöbbet ígérő kiválasztására, valamint ennek következetes és új összefüggéseket feltáró megoldására. 4. Motiváció, a feladat iránti elkötelezettség, ami Friedmannál a cél megoldásának mindent alárendelő munkában nyilvánul meg.

Egyszer, 1990-ben járt Magyarországon, de magyarul nem tanult meg. Azon kevés Nobel-díjasok egyike, aki egyetlen idegen nyelven sem beszélt. Czeizel szerint Friedman nem sorolható be a magyar Nobel-díjasok közé, mert nem Magyarországon született, magyarul nem beszélt, noha szüleinek magyar származására büszke volt. 2018 óta Budapesten a korábbi Zsigmond Király Egyetem tulajdonosváltozás miatt az ő nevét viseli.