Kincsesbánya vagy adatok halmaza?

Nagyon sokan töltötték ki az online kérdőíveket, ezért a napokban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) meghosszabbította az internetes válaszadás lehetőségét. Mint ismert, október 1. és november 28. között tartják a 2022-es népszámlálást Magyarországon, ez a tizenhatodik alkalom, amikor teljeskörűen megkérdezik a lakosságot. A törvény szerint az adatszolgáltatás kötelező, azt, aki nem tölti ki elektronikusan a kérdőívet, számlálóbiztos keresi fel. Számos kérdés merül fel az emberekben az adatkezelés biztonságára vonatkozóan, az adatok felhasználását illetően, ezekről is beszélgettünk dr. Fábián Gergely szociológussal.

Területi részletezettség

– Nekünk, kutatóknak információs kincsesbányát jelent a népszámlálás, mert bármilyen adatot veszünk figyelembe, több mint száz évre visszamenőlegesen tudunk összehasonlításokat végezni, elemezni. A rengeteg információból nyomon követhető, hogyan változtak meg az emberek lakhatási körülményei, hogyan alakul a családok helyzete, az ország gazdasági állapota. Ezeken felül, sok-sok olyan ténnyel is szembesülhetünk társadalmunkról, amelyekről csak célzott kutatásokból értesülnénk. Mondok egy példát: a demográfiai adatokkal (születésszám, házasságkötések száma, elhalálozási adatok) általában tisztában vagyunk, hiszen benne vannak a hivatalos nyilvántartásokban, ellenben arról nem tudunk, hogy mennyi az egyszülős családok száma vagy hányan élnek élettársi kapcsolatban, amelyben gyermek is született. Többek között ezekre is rákérdeznek az idei népszámláláskor. S ne felejtsük el, hogy területi részletezettséggel elemzik majd a sorokat, így országos, regionális, megyei, járási és településszinten is rendelkezésre állnak majd ismeretek a családok szociális és életvitelükkel kapcsolatos helyzetükről. A települési szintű elemzések a helyi önkormányzatok számára nyújtanak képet arról, hol szükséges beavatkozni a társadalmi, gazdasági folyamatokba, milyen területen kell szolgáltatásokat fejleszteni vagy különböző programokat elindítani – mondta el dr. Fábián Gergely. A szociológus hozzátette, a kérdőívek nemzetközi sztenderdek alapján készülnek, így teljes mértékben összevethetők más országok adataival, világszerte 157 államban élnek a népszámlálás lehetőségével.

Körbebástyázott adatvédelem

Fontos kérdés, hogyan biztosítják a népszámlálás során felvett adatok anonimitását, mi történik a személyes adatokkal, kell -e választ adni szenzitív kérdésekre?

– Kezdjük az elején! Szigorú, az uniós előírásokkal szinkronban lévő adatvédelmet biztosít a KSH, egyedi adat, amiből következtetni lehet a válaszadóra, semmiképp nem kerülhet ki a rendszerből, s amikor a szakemberek néhány hónap múlva feldolgozzák az információkat, több ember összesített válasza kerül be a statisztikai közleménybe. Hogy mi a szenzitív adat? Könnyen annak gondolhatja bármelyiket a válaszadó, de a lakásra, egészségi állapotra vonatkozó kérdéseket nem soroljuk ezek közé, amit pedig nem kötelező kitölteni (ilyen a nemzetiségre vagy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés), az teljesen rá van bízva az egyénre, hogy válaszol-e vagy átugorja. Ellenben az idei kérdőívben teljesen új kérdések is megjelennek, így a digitális írástudásra vagy a lakások energetikai besorolására vonatkozó részek. Ma már nem élhetünk internet és digitális eszközök nélkül, ezért kulcskérdés, mennyire vagyunk otthon ebben a világban. Az is evidens, hogy a jelenlegi energiakrízisben nem várathat magára a hazai lakásállomány energetikai feltérképezése. Úgy vélem, ez utóbbi kérdés más országokban szintén sürgős témává vált. Összességében elmondható, hogy semmilyen személyes és tolakodó kérdést nem tartalmaz a kérdőív, nyissunk bátran ajtót a számlálóbiztosoknak és válaszoljunk őszintén nekik. A városban és a megyében rendszeresen végzünk szociológiai kutatásokat, az a tapasztalatunk, hogy többségében együttműködik a lakosság s nem bizalmatlan velünk szemben. Volt már olyan kérdéssorunk is, amelyben a család vagy az egyén jövedelmi viszonyaira is kitértünk, s ez valóban bizalmas információnak tekinthető, de hiteles válaszokat adtak az emberek. A népszámlálás végén is csak akkor láthatunk kézzelfogható, reális képet az országról, ha valós válaszok futnak be a háztartásokból – hangsúlyozta a szociológus, akitől megtudtuk, minden népszámlálás hordoz „üzenetet” a szociális és gazdasági szféra felé, s ha az elmúlt 10-20 év átlagához képest bármilyen területen kiugróan eltérő adatsorral találják szemben magukat a kutatók, újabb felmérésekkel igyekeznek a tények mögé is bepillantani. 

Rövid visszatekintés

Az első népszámlálást 1869-ben tartották Magyarországon, akkor egy, az ország egész területére kiterjedő, teljes körű összeírás megszervezése volt a cél. Azóta 10 évente tartanak népszámlálást. A sorban néhány éves csúszás megfigyelhető, mert a II. világháború után az 1950-re tervezett adatfelvételt előre hozták egy évvel, ezt a háborús veszteségek felmérése mellett az is indokolta, szerették volna mihamarabb felmérni az ország állapotát. Fontos fordulópont volt a megváltozott politikai, gazdasági légkör és a technikai fejlődés szempontjából az 1990. évi népszámlálás, majd a 2001-es is, amikor az előző adatfelvétel számítógépre vitt címlistáját, valamint az állami népesség-nyilvántartás adatbázisát használták fel a szakemberek az adatfelvétel lebonyolításához. Azóta, köszönhetően a digitalizáció óriási előrelépésének, nemcsak az adatfelvétel, de annak feldolgozása, publikálása is gyorsabb lett. 

KO