Szélmalomharc a tartozáshalmozó bérlőkkel

Hurton Tamás és családja története néhány napja bejárta az országos sajtót, ugyanis a háromgyermekes apa három éve nem tudja kitenni budapesti lakásából az albérlőit, akik nem elég, hogy nem tágítanak, még a számlákat sem fizetik. A férfi lassan belerokkan a dupla rezsibe, de úgy érzi, muszáj fizetnie a bérlői helyett is, ha nem akarja, hogy végrehajtási eljárás alá vonják a lakást. Jogszerűen szeretné megoldani a helyzetet, de a bérlők ebben nem partnerek, a szolgáltatók pedig nem tehetnek semmit.
– A baj ott kezdődik, ha nem írtak hivatalos bérleti szerződést, ugyanis azzal a zsebben rögtön a rendőrséghez fordulhatnának a tulajdonosok. Elenyésző azonban azoknak a száma, akik bevállalják az egyenes utat, amivel az adóhivatalnak is jelzik, hogy albérlőik vannak, s fizetik a 15 százalékos személyi jövedelemadót. Inkább azt mondják, ha rákérdez valaki, hogy távoli rokonok laknak náluk, csak néhány hétre költöztek be – furcsa módon mégis évekig maradnak – árulta el lapunknak Tóth István, aki kollégáival közösen 20 éve foglalkozik társasházak közös képviseletével Nyíregyházán.  
Dr. Szilágyi László, a megyei főügyészség sajtószóvivője az előbbieket megerősítve elmondta: ha a felek jogi útra terelik a dolgot, a bíróság a lakásbérleti szerződés tartalmából fog kiindulni a döntése meghozatala előtt, ezért célszerű annak elkészítéséhez szakember segítségét kérni.
– Nagyon fontos leszögezni, hogy szerződésről van szó, tehát egy olyan megállapodásról a tulajdonos és a bérlő között, ahol mindkét fél rendelkezik jogokkal és kötelezettségekkel – hangsúlyozta elöljáróban dr. Szilágyi László, a megyei főügyészség sajtószóvivője, akit arról kérdeztünk, milyen bűncselekmények fordultak, illetve fordulhatnak elő a lakásbérleti szerződés felmondása vagy megszűnése kapcsán. – Utóbbi esetben a legegyszerűbb, ha a felek megállapodnak abban, mikor költözik ki az ingatlanból a bérlő, egyúttal rendezik a közüzemi számlákat. Sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor a bérlő nem hajlandó elhagyni a lakást, és a vitás helyzetet jogi úton kell rendezni. A bíróság a lakásbérleti szerződés tartalmából fog kiindulni a döntése meghozatala előtt, ezért célszerű annak elkészítéséhez ügyvéd vagy közjegyző segítségét kérni. Ha a közjegyzői okiratot bírósági záradékkal látják el, helye van közvetlen végrehajtásnak is. Végrehajtásra több esetben is sor kerülhet: egyrészt akkor, ha a bíróság végrehajtási záradékkal látta el a közjegyzői okiratot, illetve akkor, ha nem volt ilyen okirat, és bár ítéletben kötelezték a bérlőt a lakás elhagyására, a felszólításnak önként nem tesz eleget. Sohasem a végrehajtó az, aki akár erőszakkal, testi kényszerrel kiüríti a lakást, ezt csakis a rendőrség teheti meg a hivatalos személy felhívására.

A jog a bérlőt is védi

Sokan gondolhatják úgy, hogy joguk van a tulajdonukhoz, ezért önhatalmúlag is birtokba vehetik a bérlő által lakott lakást – akár kényszerítéssel is. – Csak óvni tudom a tulajdonosokat attól, hogy erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítsék a bérlőt arra, hogy hagyja el a lakást, vagy tűrje azt, hogy kipakolják a holmiját, mert akár jogos az igénye, akár csak ő maga véli annak, ha így jár el, önbíráskodást követ el, amiért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a törvény értelmében. Ha netán még egy kést vagy egy botot is tart a kezében a tulajdonos, akkor a büntetési tétel már 2–8 év – figyelmeztetett a főügyészségi csoportvezető ügyész.
– Ugyanígy súlyos büntetés jár azért – folytatta dr. Szilágyi László –, ha csoportosan jelennek meg a bérlőnél, hogy a lakás elhagyására kényszerítsék. Természetesen „verőlegényeket” sem érdemes ilyen céllal a bérlő nyakára küldeni, mert ha ők fenyegetik meg vagy alkalmaznak erőszakot a lakás kiürítése érdekében, a tulajdonos felbujtóként felelhet az önbíráskodásért. – Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a jog a bérlőt is védi, ezért a tulajdonos magánlaksértést követhet el, ha erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy a lakásba. Ha mindezt éjjel, felfegyverkezve, csoportosan teszi, akkor súlyosabb büntetésre is számíthat. Magánlaksértésnek számít az is, ha a tulajdonos megakadályozza a bérlőt abban, hogy bejusson a lakásba, például lecseréli a zárakat.
– Összességében azt tudom tanácsolni a tulajdonosoknak, hogy ne bűncselekmény útján próbálják visszaszerezni a jóhiszeműen bérbe adott lakásukat, hanem a törvényes utat betartva. Mindenképpen könnyítheti a helyzetüket, egyben biztonságot nyújthat a jövőre nézve, ha a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják, mert a szerződés felmondásakor sokkal egyszerűbb lesz jogi úton visszaszerezni az ilyen ingatlant,
hiszen nincs szükség pereskedésre – fogalmazott dr. Szilágyi László, s megjegyezte: senkit ne tartsanak vissza a bérbeadástól a közjegyzői okirat elkészítésének költségei, mert ezek vitás jogi helyzetben megtérülnek.
Fontos tudni azt is, hogy a bérbeadásból keletkezhet olyan jövedelem, amely adóköteles, ennek eltitkolása pedig költségvetési csalásnak minősül.

Örömtanya a társasházban

Tóth István közös képviselő, a Társasházkezelés Nyíregyháza vezetője lapunk megkeresésére elmondta: ha az albérlők nem fizetik a közös költséget vagy közüzemi számlatartozást halmoznak fel, mivel a tulajdonossal állnak hivatalos jogviszonyban, őt keresik meg és szólítják fel az elmaradás rendezésére. Amennyiben a társasház adja ki például a korábban házmesteri lakásként funkcionáló, üresen álló ingatlant – ami egyedi eset –, és annak bérlői elmaradnak a fizetéssel, a hivatalos felmondás után hatósági segítséggel megszabadulhat tőlük. – Érdekes, hogy ha probléma van az albérlőkkel, azt általában nem a lakás tulajdonosától tudjuk meg, hanem a szomszédoktól. Ennek az az oka, hogy sokszor a tulajok sem tudják, kik laknak valójában az ingatlanban. Legtöbbször egy fiatal, jól szituált anyukával állapodnak meg, aztán mire feleszmélnek, nyolcan-tízen élnek a lakásban. Az is egyre gyakoribb, hogy „piros lámpás lakást” csinálnak az ingatlanból – magyarázta Tóth István. – A szomszédoknak körülbelül két hónap után tűnik fel, hogy folyton idegenek járnak a folyosókon, óránként váltják egymást a férfiak a lakásban élő két-három fiatal nőnél. Amint felmerül bennük a gyanú, hogy örömtanya működik a házban, rögtön értesítenek minket, mi pedig annyit tehetünk, hogy jelezzük a tulajnak: ha nem akar ő is közelebbi kapcsolatba kerülni a rendőrséggel, tegye ki a bérlőit, vagy vessen véget a bérleti jogviszonynak.

Borítókép: Illusztráció: Shutterstock