Nálunk szúrták le az Országjáró vándorbotját

Amikor Petőfi Sándor 1846-ban Kolozsvárra indult, csengeri barátját, a későbbi főjegyzőt, Riskó Ignácot is felkereste. Miután megtudták, hogy Nagykárolyban megyegyűlés lesz, arra felé vették az irányt, és elmentek a megyebálba - ott, a Szarvas fogadóban rendezett mulatságon ismerte meg híres költőnk Szendrey Júliát, akit egy évvel később feleségül vett. 

De járt ezen a vidéken Kodály Zoltán is: 1921-ben Csenger környékén gyűjtött népdalokat. És nemrégiben a Kossuth rádió Országjáró műsorának riporterei is itt, az ország keleti részén szúrták le vándorbotjukat, hogy Porcsalma, Komlódtótfalu, s Nagygéc különlegességeit is bemutassák a hallgatóknak. Természetesen szó esett arról a 19 csengeri épületről, ami Makovecz Imréhez vagy valamelyik tanítványához kötődik, dr. Nóta József pedig azt is elmesélte, hogy került a városba a híres építész.

Nem volt öncélú 

– Sárospataki diák voltam, ott láttam néhány épületét és amikor az 1980-as évek végén az akkori polgármesterrel arról beszélgettünk, hogyan tudna a város kilépni a szürkeségből, ő jutott eszembe.  Apáti György megkereste levélben, ő pedig a stábjával együtt eljött és elkezdte megtervezni az épületeinket: iskolát, tornacsarnokot, templomokat. 

– A segédmunkástól az akadémikusig mindenkivel megtalálta a hangot – ezt mesélte tanítványa, Farkas József építész, aki úgy fogalmazott: Makovecz nem volt öncélú, tudta, hogy épületeinek az adott helyhez kell igazodniuk, s belesimulni a környezetbe. – Itt az általános iskolában azt látjuk, hogy a terek a gyerekekben a szabadságérzetet és a kreativitást erősítik. Makovecz Imre épületei a hallgatagságukban is inspirálják a használójukat – tette hozzá. 
Nagygéc a megmaradás szimbóluma – hogy miért, arról Juhász Ferenc mesélt: a Nagygécért Közhasznú Egyesület elnöke gyermek volt, amikor az ár elöntötte a falut.

1920-ban Nagygéc Romániához tartozott, ezért Szomjas Lajos államtitkár Budapestre utazott, hogy meggyőzze a francia, olasz és angol tiszteket arról: a falu Magyarország része kell, hogy legyen. A felesége, aki öt nyelven beszélt, cselédnek öltözve részt vett a tisztek ebédjén és kihallgatta őket. Kiderült, hogy ott elmondták: mivel a faluban egyetlen román nyelven beszélő emberrel sem találkoztak, a falu megérdemli, hogy magyar legyen. 
De aztán jött az újabb csapás: 1970. május 13-án Szatmárnémeti fölött átszakadt a gát, s az ár a határ magyar oldalán is pusztított. A falu közepén álló templomban ugyan csak térdmagasságig ért a víz, de mivel évtizedeken át senki sem törődött vele, teljesen leromlott az állapota – néhány évvel ezelőtt újították fel. Szatmári István műemléki szakértő szerint fejlődhetett volna tovább a település, hiszen ilyen árvíz 200 évente fordul elő, de a családokat három másik faluban osztották szét, ott kellett új életet kezdeniük.

Drótostót és pulyaszedő

Fábián Béla a terrakotta szobrairól beszélt. Több mint 20 évvel ezelőtt táborban járt gyerekekkel, ott próbált meg először szobrokat készíteni. Autodidakta módon képezte magát, azóta készíti derűt sugárzó alakjait. Ezek megmutatják a régi mesterségeket, és a mindennapi élet történéseit: van tekenős cigány, aki anno a vásárokban árulta portékáit, láthatjuk Janót, a drótostótot, de a pulyaszedőt, a kovácsot, s a cipészt is. Karikírozza az emberi tulajdonságokat, görbe tükröt tart elénk, de mindezt szeretettel, jókedvre derítő szobrokkal teszi – hangzott el. 
Szigeti Julianna amatőr természetfotós azt mondta a műsorban, szerencsésnek érzi magát, hogy Komlódtótfaluban élhet, hiszen a kertjük végében ott a Szamos, ő pedig minden évszakban lefotózza a folyót, az állat- és növényvilágot. Megjelenik a felvételein a háborítatlan természet, de legelésző juhokat és mandulafán pihenő cicát is lencsevégre kapott már. 
Az Országjáróból kiderült: a pátyodi Mihók István is rajong a természetért, de ő nem fotózza, hanem lefesti Bereg szépségeit, a vásznán a táj mellett a vadászat is megjelenik. A csengeri Kis Virág kamionhúzásban jeleskedik. A 17 éves lány 16 másodperc alatt húz el 12 méterre egy hatalmas monstrumot, a célja: ebből az időből lefaragni. Azért a kamionhúzást választotta, mert ez egy különleges sport, s csak kevés lány foglalkozik vele. Ő hetente ötször, hatszor edz, gyakorlásként pedig a család autóját húzza.    

A műsorban a csengeri Orfeusz egyesület tagjai énekeltek, citeráztak, Fábián László nyugalmazott múzeumigazgató a város múltjáról mesélt. Kanyó Imre polgármester Porcsalma történelmét idézte fel, a pátyodi Sándor Györgyné a hímzéseit mutatta be és az is kiderült, hogyan adják át a tudásukat az idősek a legifjabbaknak Porcsalmán a lekvárfőzések, kézimunkázások alatt. 
Gyarmati Miklósné hímestojásokat készít, virágokkal, népi motívumokkal díszítve azokat, egy strucctojásra pedig még a tarpai székelykapu mintáit is ráfestette. Bartha Zoltánné a terítőit, tűpárnáit mutatta be, de az is kiderült, tévedett-e Anonymus Szatmár vármegyével kapcsolatosan, s hogy létezett-e Szatmár vára és ha igen, mikor.  Csenger aranyából, vagyis a szatmári almából Jeles Antalné és segítői sütiket készítettek,  de a Makovecz Imre portréját megfestő Medgyessy Zoltán csengeri amatőr festő és költő is helyet kapott az Országjáróban.

SZA