Hulladék

2023.01.07. 20:00

Új szakaszon fékezik a szeméthegyet

Az ukrán–magyar határ közelében jól működnek a védművek, és hasonlókat építenek a román határra is.

MI

A szemétben fuldokló Tisza egy áradás után – a védművek azonban csökkentik a szennyezést

Forrás: Illusztráció: MTI

Szabolcs-Szatmár-Bereg. Szemétgyűjtő gátakat szerelnek fel több romániai folyón a román–magyar határ mentén, hogy megakadályozzák az úszó hulladék átjutását hazánkba. A hidrotechnikai berendezéseket Bihar megye határ menti térségében szerelik fel a Berettyó, a Sebes-Körös és a Fekete-Körös egy-egy szakaszán – idézte Pásztor Sándort, a vármegye vízügyi igazgatóságának vezetőjét az MTI. 
 

Orvosolni kell a problémát 


Az igazgató szerint a vízügyi hatóság 650 ezer eurós nemzetközi finanszírozást kapott erre a célra, a hulladék begyűjtésére alkalmas berendezéseket pedig 2024 decemberéig kell felszerelni. 
Pásztor Sándor rámutatott, a vízügyi igazgatóságnak nem a szemét összegyűjtése a feladata, de próbálják orvosolni az emberek iskolázatlansága miatti helyzetet, és megakadályozni, hogy a szemét átjusson Magyarországra. 
Elmondta, hogy a Szamoson és a Tiszán nagyobb a baj, előbbi Beszterce és Kolozsvár környékéről, utóbbi Ukrajnából is szállítja a szemetet. A Körösök vízgyűjtő medencéjének bihari szakaszát gyakrabban tisztítják, továbbá kormánytámogatással az Éren és a Berettyón is újabb hidrotechnikai berendezéseket terveznek felszerelni. 
Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője is részt vett a témához kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésen Bukarestben. 
 

Kamerákkal figyelik a szemetet 


Lapunknak elmondta, a vízügy szakemberei szerint a legutóbbi áradásokkor hazánkba érkező hulladék fele Ukrajnából, míg a másik fele Romániából származik. 
– Az arány változó, nem lehet ebből pontos következtetéseket levonni, hiszen nem tudjuk pontosan, mely falvak vagy mellékfolyók térségében volt olyan magas a vízszint, hogy elragadja a szemetet. Ez a térség nagy területű, rengeteg a mellékfolyó. Kárpátalján viszont a magyar szakemberek ukrán engedéllyel kamerákat helyeztek ki. A rendszer révén ismerjük az időjárási és vízállási adatokat, így folyamatosan követhető a hulladékhelyzet, a magyar vízügy felkészülhet a szemét­áradatra. A románok azonban ehhez nem járultak hozzá, nem épült ki a rendszer – tudatta Hankó Gergely. 
A szakember arra is rávilágított, Romániában Kárpátalja egyes területeivel szemben működik a hulladékgyűjtés, ám a lakosság nem elkötelezett a környezetvédelem iránt. 
– Sok helyen a lakosság dobálja el a szemetet, amit akár Erdélyben, a legszebb kirándulóhelyeken is megtapasztalhatnak az emberek. Az is bevett gyakorlat, hogy a hulladéklerakók folyók mellett épülnek, aztán meg nem erősített források szerint „egy esetleges tűzesetnél a gépek véletlenül a vízbe tolják a szemetet”. A helyzet javítását célozzák meg a hamarosan megépülő védművek, amiket, ha jól értesültem, 10-12 helyszínen építenek majd fel. Ezek alkalmazkodnak a folyók vízhozamához, földrajzi adottságokhoz: lesznek betonlétesítmények és egyszerűbb, kisebb berendezések, más néven hulladékcsapdák is. Nincs két egyforma folyó, ahogy azt már a PET Kupa során mi is megtapasztaltuk – mutatta be a hamarosan kiépülő védműrendszert Hankó Gergely. 
A projektvezető elárulta, a román fél komolyan veszi a problémát, egy küldöttség megnézte a térségünk védműrendszerét, illetve több kerekasztal-beszélgetést is szerveztek. 
 

Negatív ösztönzők 


– Kiskörén és Tokajban is jártak, így reméljük, sikeres lesz a beruházás. A Tid(y)Up projekt tagországaiban egy részletes tanulmányt készítettünk Ausztriától Bulgáriáig. Felmértük, hogy miket tesznek a szemétprobléma kezelése érdekében. Romániában például szigorították az eldobált hulladék miatt kiszabható bírságot, és több járásban kamerákat helyeztek ki a frekventált helyekre. Szintén előrelépés – és hazánkban is indokolt lenne a bevezetése –, hogy elkobozzák a szemetelésre használt járműveket. Ha valaki egy fás területre kiszállít egy utánfutónyi csempét, ami egy felújítás során keletkezett szemétként, akkor a hatóság elveszi a gépjárművét. Ez a negatív ösztönző sokkal hatásosabb, mint a pénzbírság. Ezekből sok a kintlévőség, mert ha a tettes nem tudja kifizetni, akkor nehéz behajtani az összeget – hangsúlyozta Hankó Gergely. 
MI

Címkék#hulladék

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában