Pompás környezetben őrzik a ritka relikviákat

– Hihetetlen, hogy repül az idő, és milyen érdekes út vezetett a Nyírvíz-­palota második emeletéről a felújított Kállay-házig, ahol immár harmadik éve méltó körülmények között látogatható a Kállay Gyűjtemény – mondta dr. Holmár Zoltán muzeológus, történész szerdán az Adassék tisztelet a katonaeszménynek című előadás-sorozat újabb felvonásán. A 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred Honvédelmi Oktatási és Kulturális Központ, illetve a Magyar Huszár Alapítvány rendezvényén a résztvevők betekintést nyerhettek a Kállay család és a Kállay-ház történetébe, és azt is megtudhatták, milyen pompás és rendkívül ritka relikviákat őriznek az épület falai között. 

Valóra vált az álom 

– A gyűjteményt Kállay Miklós miniszterelnök legidősebb fia, Kállay Kristóf, egykori szentszéki nagykövet alapította a magángyűjteményéből. A Kállay család több tagja is hírnevet szerzett magának katonaként, legyen szó a napóleoni háborúkról, az 1848–49-es szabadságharcról vagy éppen az első világháborúról. A gyűjteménynek otthont adó épület 1904-ben készült, s a kulturális negyed oszlopos részét képezi. A könyvtár 16 ezer kötetet számlál, a legrégebbi darabja az 1500-as évek közepéről származik. Ezt nem találhatjuk meg a polcon, hiszen ősnyomtatványnak számít, így savmentes dobozban kell tárolni – említett pár érdekességet dr. Holmár Zoltán. 

– Kállay Kristóf nagy álma volt, hogy a szülői házban helyezzék el a gyűjteményét, s bár a vágya valóra vált, sajnos már nem érhette meg, mivel 2006-ban elhunyt. A Kállay-ház 1927-ig volt a család tulajdonában, később hadkiegészítő parancsnokság működött a falai között, a második világháború után pedig a Magyar Néphadsereg kezelésében állt. A város a 2010-es években szerezte vissza, majd fokozatosan kiköltöztek az épületből a katonák – elevenítette fel az épület történetét dr. Holmár Zoltán. 

Ősnemes család 

A nagykállói Kállay családról elmondta, egy ősnemes família, amelynek elődei a honfoglalókkal együtt érkeztek hazánk területére. 

– Összesen 108 ősnemes nemzettség közé tartoznak, nevüket a királyok által adományozott birtokok alapján vették fel a 15–16. századtól. A katonai múlt erősen jelen van a családban, évszázadokon át, több királyt is szolgáltak a különféle háborúkban. A történelemben nagyot ugorva az első világháborúban több hős Kállay is öregbítette a család hírnevét. Egyikük egy hősi halott, Kállay Iván (a Kállay-ház építtetője, Kállay Rudolfnak a fia). Félelmet nem ismerő, kiváló katona, aki a császári és királyi közös 12. huszárezred tisztje volt. 1915-ben, egy oroszok ellen vívott ütközetben lőtték le a lováról. Bátorságát bizonyítja, hogy lóháton is szembement a túlerővel egy olyan korban, amikor a géppuskák jelenléte már megpecsételte a huszárok sorsát – mutatta be a család hősi halottját dr. Holmár Zoltán, majd egy filmbe illő történetet is megosztott a jelenlévőkkel. 

Nem mindennapi hőstett 

– Kállay Tamás hosszabb katonai karriert is befutott. Országgyűlési képviselő volt, és a család első olyan tagja, aki megtanult gépkocsit vezetni. Önként jelentkezett a honvédségbe gépkocsizó hadnagyként. A cári katonák Przemyśl erődjét ostromolták 1914 őszén, ő pedig vállalta, hogy saját gépkocsiján üzenetet visz be az erődbe az ostromgyűrűn keresztül. Ezt az utat oda-vissza vállalta, s tettét egy képen is megörökítették. Az út közel két órán át tartott, folyamatosan lőtték az oroszok. A kerekek leengedtek, sőt a kormányműben is talált lövedéket, ő azonban csodával határos módon egy karcolás nélkül megúszta a nem mindennapi üzenetkézbesítést. Tettét két kitüntetéssel jutalmazták – mesélte a történész. 

A Kállay Gyűjteményben rengeteg ritka tárgyat őriznek, többek között a különleges köteteket, kitüntetéseket, ruhadarabokat, és a várostörténeti kiállításnak is helyet ad az épület. 

– Az állandó kiállítás részét képezi a kitüntetések terme: itt 73 darab kitüntetés, érdem­érem található. Több mint fele magyar az itt található daraboknak, köztük a Magyar Királyi Szent István-rend, ami a gyűjtemény talán legértékesebb darabja. Ferenc József adományozta egy pápai követnek 1911-ben, s egész Magyarországon ez az egy darab van belőle közgyűjteményi szinten, arról viszont nem tudni, magánkézben van-e másik. A rendet Mária Terézia alapította, még ma is működik, és ez a legmagasabb fokozatú kitüntetés. 

MI