Lassan eldől, ki lesz az újabb magyar űrhajós

Nézz, nézz az ég felé… – vehetjük elő Charlie slágerét, mert közeleg az idő, amikor a Gyulaházán született Farkas Bertalan után újra magyar űrhajós indulhat el a csillagok útján. A hétvégén jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy már csak négy magyar űrhajós-jelölt van versenyben azok közül, akik kormányzati űrstratégia keretében meghirdetett programra jelentkeztek.  

A több ezer érdeklődőből 240 ember adta be a pályázatát, vállalva a különböző teszteket és vizsgálatokat az Európai Űrügynökség hamburgi bázisán, a Semmelweis Egyetemen és a Magyar Energiatudományi Intézetben. A szigorú alkalmassági tesztek, próbák során a legjobb nyolc jelöltet a Magyar Honvédség kecskeméti repülőbázisán a legjobb vadászpilótáink vették szárnyaik alá. Onnan is kihullott négy, így már csak négyen vannak versenyben, köztük a nyíregyházi Kapu Tibor, de tudjuk: csak egy maradhat.  

Hazánk az űrversenyben 

Aki pedig majd talpon marad, az Európai Űrügynökség és az amerikai Axiom Space Inc. együttműködésével 2024 végén vagy 2025 elején vesz részt harminc napos kutatási misszión a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Itt magyar űreszközöket fog tesztelni és kísérleteket végez magyar kutatócsoportok számára. Szijjártó Péter videó üzenetében felhívta a figyelmet arra: az űripar a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparága, és ebből Magyarország is ki kívánja venni a részét, ezért hirdették meg a magyar űrstratégia keretében az újabb nemzeti kutatóűrhajós programot.  

– Magyarországnak talán sokak számára meglepő módon ezen a téren komoly hagyományai vannak, hazánk világszerte elismert műszaki teljesítménnyel rendelkezik az űriparban. És nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy azon nemzetek sorába tartozunk, amelyek már adtak kutatóűrhajóst a világnak – emlékeztetett a miniszter.  

Hunor és a csillagok 

Talán sokak számára meglepő, hogy vármegyénket nem csak Farkas Bertalan köti a magyar űrprogramhoz, hanem dr. Kruppa József is, aki a Magyar Űrtevékenységet Támogató Egyesület alelnökeként a tudományos kutatásokban játszik meghatározó szerepet. Konferenciákat szervez a témában, reflektorfénybe állítva a magyar fejlesztéseket, kísérleteket és olyan programokat, mint amilyen a Hunor, a Hungarian to Orbit, azaz Magyart a Föld körüli pályára kezdeményezés. 

A legutóbbi alkalommal izgalmas téma is terítékre került: az űrhajósokkal szemben támasztott orvosi, egészségügyi feltételek, elvárások. Ezt a témát Dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a ROVKI (Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet) korábbi igazgatója prezentálta. Nagy idők nagy tanúja: részt vett már az első magyar űrrepülés jelöltjeinek kiválogatásában, és most is támaszkodnak tudására, tapasztalataira. Van tehát összehasonlítási alapja.  

Elpuhult nemzedék 

– Rossz híreim vannak, a mai fiatalság fizikálisan, életmódban és életvitelben elmarad Farkas Bertalan generációjától. Korunk embere a civilizációs ártalmak áldozata és szenved attól, ezt igazolják népegészségügyi felmérések is. Az összehasonlító elemzések nagy különbségeket mutatnak a mai és a 40 évvel ezelőtti generáció között – szembesített az orvos kutató a tényekkel. 

A jelenség mögé tekintve láthatjuk az okokat, hiszen jellemzővé vált a mozgásszegény életmód, az elhízás, a helytelen táplálkozás, de itt említhető a motivációs gyengeség, a fegyelem hiánya. A mai fiatalságra nagy általánosságban jellemző, hogy kevésbé céltudatos, s a hétköznapi életvitelben alacsonyabb igényszintre állt be. A professzor szerint könnyebb volt az akkori fiatalságból és középosztályból kiválogatni a repülésre, és főleg az űrrepülésre alkalmas jelölteket. Egészségesebb nemzedék volt. 

– A politikai vagy biztonsági szempontokat most mellőzve elmondható: a férfiak esetében egészségi és mentális szempontból is hiányzik a kötelező katonai szolgálat, ahol fegyelemhez szoktak, rendszeres mozgást vittek az életükbe, Sok olyan készséget és képességet magukba szívtak, ami például egy űrrepülésnél alapnak számít és elengedhetetlen. Az űrrepülés egy szigorú, parancsuralmi rendszer, a szabadosságnak a regulálatlan szabadságnak nincs helye, mert az bizonyosan kudarchoz vezetne – rögzítette még a Budapesten megtartott tudományos rendezvényen dr. Remes Péter. 

S való igaz: a fiatalság körében ma divat, „trendi” az a mentalitás, hogy én ilyen vagyok, ezt fogadja el mindenki, s közben a tűrő- és alkalmazkodó képesség elpárolog valahol. Szerencsére azért vannak üdítő kivételek, ezek sorát erősítik a jelentkezők, egy olyan csapat tagjai, akik magasan jegyzett célokat tűzhetnek ki és el is érik azokat, mint amilyen az űrrepülés is.  

Minősített ausztronauta 

Izgalmas kaland lesz és nem mindennapi esély, lehetőség! Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos korábban beszélt arról, hogy egy kutató űrhajós nemzetközi űrállomásra küldése rendkívül összetett feladat. Nemzetközi együttműködésben hajtjuk végre a Hunort, a magyar nemzeti programot, melyben kifejezetten magyar cégek, kutatóhelyek, egyetemek fejlesztései és kísérletei állnak a középpontban.  

– A Hunorban partnerünk az Európai Űrügynökség (ESA), ahogyan az amerikai Axiom Space és természetesen a NASA is. Ennek köszönhetően egy magyar honfitársunk kutatásokat végezhet egy Föld körül keringő laboratóriumban, a Nemzetközi Űrállomáson. A leendő magyar űrhajós az Európai Űrügynökség minősített asztronautája is lesz egyben, így a magyar mellett az Európai Űrügynökség kísérleteinek a végrehajtása is vár rá.  

Miközben tehát a jelölteket az extrém gyorsulással és egyéb terhelési próbákkal gyűrik, „gincsolják”, a tudományos kísérletek elvégzését is betanulják. A fizikai, a pszichikai, illetve a szakmai felkészültségnek az összessége adja ki egy küldetés eredményességét. Erre készítik fel Farkas Bertalan utódját. 

NyZs