Az okos parcellákban a múlt és a jövő ötvöződik

 – Okos az otthonunk, a telefonunk, az óránk, a karkötőnk – ezek megkönnyítik az életünket, de valóban ezek tesznek bennünket okossá? Én úgy vélem, inkább az, ha megvizsgáljuk a történelmünket, és annak tapasztalatait figyelembe véve építjük a jövőt – ezzel a felvetéssel kezdte Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója a köszöntőjét péntek délelőtt a nyíregyházi Északi temetőben, ahol felavatták vitéz Kovács István nemzetőr főhadnagy okos parcellakövét.  

Fenntartják a magyarságot

– Az országban összesen 6200 sírhely tartozik a Nemzeti Sírkerthez – ezek védettek, felújításuk, rendben tartásuk az állam feladata, s nem lehet felszámolni őket. Kiváló művészek, közéleti személyiségek, hazafiak, példaképek nyugszanak ezekben a sírokban, és azt szeretnénk, ha a szűkebb pátriájuk mellett az egész országban ismernék őket. Ezt a célt szolgálják azok az okos parcellakövek, amelyekből 19-et helyeztünk már el: ha valaki a kódot okos telefonnal leolvassa, azonnal megismerheti az adott sírban nyugvó személy életrajzát, tetteit, érdemeit. Ezek a kövek a méretüket tekintve kicsik, de a nemzet legnagyobbjait hozzák hozzánk közelebb – tette hozzá.

Dr. Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere arról beszélt, hogy a világ változik, s felgyorsult, ezért fontos, hogy a fiatal generációk tagjai se feledkezzenek meg azokról, akiket az egész nemzet példaképnek tekint. – Azok a nagyságok, akiket Nyíregyházán okos kővel jelöltünk meg, olyan fontos eszméket ültettek el, amelyek fenntartják és tovább viszik a magyarságot. Tudjuk, hogy az idő múlása sok mindent elsöpör, ezek az eszközök viszont segítenek abban, hogy a nemzet számára fontos személyiségek emléke mindig fennmaradjon – mondta.

Hős volt, igazi példakép

Dr. Szabó Tünde kormánybiztos, országgyűlési képviselő vitéz Kovács István életéről beszélt. Elmondta: a kommunista diktatúra halálra ítélte, a bűne pedig mindössze az volt, hogy az országát, a közösségét szolgálta. – Politikai gyilkosság áldozata lett: 1919. április 22-én végezték ki, de óriási kultusza volt. Emléktáblát, majd szobrot avattak a tiszteletére, 1938-ban posztumusz vitézi címet kapott. Ám a hatalom még holtában is félt tőle, 1944-ben lerombolták a szobrát, a szülőházát pedig felgyújtották. Hozzátartozik Nyíregyháza történelméhez, hős volt, és példakép – mondta Szabó Tünde, aki úgy fogalmazott: az okos parcellákban a múlt és a jövő ötvöződik, hozzájárulnak ahhoz, hogy életben tartsuk legfontosabb történelmi személyiségeink emlékét – mondta. 
Bánó Attila vitézi székkapitány úgy fogalmazott: semmilyen észszerű magyarázat nem volt arra, hogy az I. világháborúban helyt álló, a 8. tüzérezred tisztjeként harcoló Kovács Istvánt elítéljék és kivégezzék, Fülöp István vitézi hadnagy pedig arról beszélt, hogy közös felelősségünk megőrizni a rendet és a békét. 

 SZA